Szerelem

Szeretlek Enikő! Gyere vissza! – hirdeti a járda aszfaltja az állhatatos szerelmet. Amivel bárki szembesülhet, aki a buszmegállóba tart (a főváros egyik külső kerületében). Mert a sablonnal és fehér szórófestékkel a járdára pingált vallomás első darabja már jóval a megálló előtt föltűnik, és méterenként ismétlődik egészen a megállóig.

Jut eszembe...Valló László2009. 07. 24. péntek2009. 07. 24.
Szerelem

Elképzelem a fiút, amint nagy elszántságában elkészítteti a sablont, és az éj leple alatt vagy éppen a hajnal első sugarainak halvány fénye mellett az aszfaltra festi szerelmi bánatát. Méghozzá legalább tízszer megismételve, hogy az imádott lány – aki nyilván abban a megállóban szokott a buszra várakozni – kikerülhetetlenül szembesüljön a visszaváró üzenettel.

És Enikő? Vajon mire gondol, mikor naponta átlejt tűsarkú cipőjén az aszfaltra szórt üzeneten? Vajon megrendül-e ekkora nagy szerelem láttán? Vagy netán abban leli kedvélt, hogy megtiporja e vallomást?

Ezek is érdekelhetnek