Egyidős földművelés

Amivel nem állítanak kevesebbet, mint azt, hogy a földművelés az Újvilágban is akkor alakulhatott ki, mint az Óvilágban, azaz a Közel-Keleten, a Tigris és az Eufrátesz völgyében.  (Ahonnan aztán igen hamar eljutott Afrikába, Indiába, Kínába.) Az új eredményre a legkorszerűbb eszközökkel végzett mérések alapján jutottak. Így derült ki: tízezer évvel ezelőtt tökféléket, mintegy 7500 éve földimogyorót, jó ötezer esztendeje pedig gyapotot termesztettek Peru északi részén. Ugyanitt gyümölcsök és hüvelyes zöldségfélék termesztésének nyomait is föllelték, egykori kertek, öntözőrendszerek és tárolóhelyek maradványaival együtt.
A régészek úgy vélik, hogy a lelőhelyen kiásott, termesztett növények nem lehettek ott őshonosak, hanem más vidéken, például Kolumbia területén vonták őket termesztésbe, onnan terjedtek el – földművesek, kereskedők útján – szerte Dél-Amerikában és jutottak el Peruba is. Elterjedésük mindenesetre igen gyors lehetett, és az új növénykultúrák nyomában megváltozott a térségek gazdasági, társadalmi és kulturális viszonya, ami teret adott a központi hatalmak kialakulásának, a városépítéseknek, végeredményben az általános társadalmi és gazdasági fejlődésnek. Az új növénykultúrák megjelenésének nyomait Mexikóban és Ecuador területén is megtalálták, ami a kutatók szerint azt bizonyíthatja, hogy mintegy tízezer évvel ezelőtt Amerikában is több helyen és lényegében egyszerre alakulhatott ki a mezőgazdasági termesztés.