Mozaik

BESZÉLŐ KÉPESLAP. Eljöhet az idő, amikor a postán érkező különleges levelezőlapot a védő burkolatából kibontva és megérintve beszélni kezd, és versidézetekkel tarkítva boldog születésnapot vagy névnapot kíván nekünk. Még csak most indult útjára a beszélő papír ötletének megvalósítása. Az első ilyet, egy papírtáblát, nemrégiben mutatták be svéd kutatók. A vastag, kartonpapírszerű anyagból készült poszteren egy élményfürdő képe látható, s ha valaki hozzáér, egy rövid bemutatást hallhat a fürdő helyéről és tulajdonságairól. Az újfajta képeslap egy olyan digitális papírréteg, amelybe elektronikus érzékelőket (szenzorokat) „szőnek” bele. Megérintve a lapot, az ahhoz csatlakoztatott mikroszámítógép elindítja az előre fölvett, audiofájlon tárolt szöveg lejátszását, a hang pedig a papírtábla felületén elhelyezett hangszórókból szólal meg.

ÓRIÁS DINÓMADÁR. Még mindig tartogatnak nagy meglepetéseket az egykori sárkánygyíkok (szauruszok) megkövesedett maradványait rejtő rétegek. Kína egyik legnagyobb szaurusztemetőjében találtak rá nemrégiben annak a példa nélkül álló őslénynek a maradványaira, amely egy hatalmas madárra emlékeztet. Akkorára, amely 8 méter magasan hordozta a fejét, medencecsontjai pedig 3,5 méter magasságban álltak. Hatalmas, hosszú hátsó végtagjain járt vagy futott, kisebb, madárra emlékeztető mellső végtagjait nagy valószínűséggel tollazat borította, súlya pedig 1400 kilogrammot nyomhatott. A felső kréta időszakából származó óriás tollast már el is keresztelték: Gigantoraptor lett a neve, már csak azért is, mert mellette minden korábbi hasonló lelet eltörpül.

CSÚCSSZÁMÍTÓGÉP. Fölfoghatatlanul gyors munkára, másodpercenként ezertrillió művelet elvégzésére képes az IBM legújabb, kereskedelmi forgalomba szánt számítógépe. Az első példányok amerikai hivatalokban, illetve tudományos kutatóintézetekben találnak gazdára.

Földméret-pontosítás. Nem zsugorodott össze (a nagy melegben) a Földünk, csupán arról van szó, hogy pontosabban megmérték, mint eddig. A több eljárás kombinálásával nyert adatok összevetése után a Bonni Egyetem kutatói megállapították, hogy bolygónk átmérője öt milliméterrel kevesebb a 2000-ben mért értékhez képest, azaz egészen pontosan 12 756 269 méter. A tudósok részint a világűrből érkező rádióhullámokat fogó rádióteleszkópok, részint a lézeres távolságmérés, részint pedig a globális helymeghatározó rendszer (a GPS) mérési adatait fölhasználva jutottak erre a nagy pontosságú eredményre.