Iránytű a csókban

A lényeg viszont ugyanaz: mindkét nem célja, hogy megtalálja azt a társat, akihez testileg-lelkileg leginkább kötődhet, akit szerethet. De nem kell ezen csodálkozni, hiszen például az állatok is csókolóznak. Így a csimpánzok is gyakran nyomják egymáshoz az ajkukat, sőt párosodás közben nyelves puszikat is adnak egymásnak. Megfigyelték, hogy a lovak szintén szívesen dörzsölik össze a szájukat. Léteznek olyan halak, amelyek a párzás előtt órákig harapdálják, szopogatják egymás ajkát.
A csókolózás is része annak a tapasztalatnak, hogy szerelem nem csupán első látásra létezik, hanem annak mélyebben gyökerező alapjai vannak. Például kémiai alapjai. A nyálban ugyanis sokféle anyag kimutatható, többek között egy olyan hormon is, amely fokozza a szexuális vágyat. Ez a hormon mirigyekben termelődik, amelyek a hónaljban, a szájban és az ajakon találhatók és a pubertáskortól kezdve működnek. Mindebből következik tehát, hogy a nemi vágyat nemcsak, s nem is elsősorban a megjelenés, a külső ébreszti fel a másik nemben, hanem bizonyos ízek, illatok, hormonok, amelyeknek a hatóanyagai az emberi agyig is eljutnak. Ezért a csók remek lehetőség arra, hogy szavak nélkül információkat gyűjtsünk leendő társunkról, és segítségével megtaláljuk az igazit.