Kínai szonda a Hold körül

A kéttonnás, kamerákkal és 24 különféle érzékelővel fölszerelt szonda a fejlett kínai űrtechnikát hivatott megmutatni a világnak, persze nem öncélúan, hanem nagyon is konkrét kutatási programmal: térbeli domborzatmodellt készíteni az égitest felszínéről, megvizsgálni annak összetételét azért, hogy a szakemberek képet kaphassanak a jövőben kiaknázható nyersanyagok milyenségéről, arányáról, előfordulási területeiről.
Hogy mennyire központi téma Kína életében az űr meghódítása, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy hatezer embert telepítenek át az ország déli részén fekvő Hajnan üdülősziget környezetéből azért, hogy – horribilis költségek árán – fölépülhessen a legújabb űrrakéta-indító állomás. Azért éppen itt, mert a sziget közel fekszik az Egyenlítőhöz, és mivel ezen a szélességi fokon a legnagyobb a Föld tengely körüli forgásából származó mozgási energia, az innen indított rakéták használják föl leginkább ezt az (ingyenes) energiát.