Testünk titkai

A felnőtt ember teste százezermilliárd sejtből áll, amelyek folytonosan pusztulnak és megújulnak. Szervezetünkben körülbelül egymillió sejt pusztul el egyetlen másodperc alatt, ám ugyanennyi új is képződik.
Testünk kétszázhúszféle sejtjének egyike az ivarsejt, amelynek hím és női változata különösen pazar bőségben képződik bennünk. Születéskor minden nő megközelítőleg egymillió tüszősejttel (éretlen női ivarsejttel) a testében jön a világra, amiből a serdülőkorra mintegy négyszázezer marad. Ebből egy átlagos élet során csak mintegy négyszáz alakul át olyan petesejtté, amelyet a hímivarsejtek megtermékenyíthetnek. A férfi élete során hozzávetőleg kétmilliárd spermiumot termel, ami másodpercre elosztva 1000-1500 hímivarsejt képzését jelenti.
Csontjaink úgy épülnek föl, mint a vasbeton. (Pontosabban a vasbeton épül föl úgy, mint a csontszövet, onnan vették a mintát.) Csontjainkban a dugóhúzó-szerűen csavarodó rostok mészbe és más kötőanyagba vannak ágyazva. (Hasonlóan a vasbetonhoz, ahol rugalmas acélhuzalokat ágyaznak betonba.) A csontszövet jóval fölülmúlja a vasbetont: háromszor akkora terhet bír el, és harmincszor annyit, mint a tégla. Legerősebb csontunk, a sípcsont pedig – függőleges állásban – kétezer kilogrammos terhet is elhordoz.
A látás talán még ezeknél is nagyobb csoda: az agynak az a munkája, ahogyan a szemekből érkező idegi jelekből képet alkot. Miközben még arra is van „gondja”, hogy az érzékszerv adottságaiból következő optikai hibákat (elmosódott kontúrok, torzítás a látómező szélein) olyan tökéletesen korrigálja, hogy a külvilág valósághűen jelenhessen meg előttünk.