Agyaghad tojáshabbal

Kutat ástak a helybéliek 1974-ben a kínai Lintung város mellett, első császáruk síremléke közelében, amikor kétméteres mélységben különös alakokba ütköztek szerszámaik.

KaleidoszkópUjlaki Ágnes2008. 05. 16. péntek2008. 05. 16.
Agyaghad tojáshabbal

Akkor még senki nem sejthette, hogy a jelenkor egyik legjelentősebb régészeti leletére bukkantak. Aztán robbant a szenzáció: nyolcezer életnagyságú agyagkatona őrzi a nagy uralkodó örök álmát. A három föld alatti építményrendszerben különböző fegyvernemben szolgáló vitézek: gyalogosok, íjászok, lándzsások, lovasok álltak fegyelmezetten, rajtuk és mellettük fegyvereik, felszerelésük, harci szekerek, lovak. Nincs két egyforma arc, mind más egyéniség, különböző hajviselettel, ruhával, rangjelzéssel. Törzsük üreges, de karjuk és lábuk tömör agyagból készült. A teljes feltárás évtizedekig tartott, a hír bejárta a világot. Aztán maga a 2200 éves hadsereg is, amely így a világ legnagyobb múzeumaiban a legrégebben fennálló, gazdag és titokzatos kínai kultúrát hirdette. Csin Si-huang császár cserépkatonáit azóta milliók csodálhatták meg. (Pár éve Magyarországon is láthattuk néhányukat.)
A figurák eredetileg sok színben pompáztak. Ólomérccel, kvarccsillámmal, cinóberrel, korommal, rézvegyületekkel festették be őket az ókori szobrászok. Sajnos, amikor napvilágra kerültek, a festék kifakult, lemállott. Nemzetközi tudóscsoport dolgozik a színek visszaállításán. Most fedezték fel, hogy a szobrokat elkészültük után felvert tojással borították, így tartósítva színeiket. Ez a felfedezés azért is érdekes, mert ugyanabban a korban, de a világ másik felén, az antik görögök és rómaiak ugyancsak a tojást használták kötőanyagként a freskók készítésénél. Ez a felfedezés nagyon hasznos lehet a terrakotta hadsereg restaurálásánál.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek