Genetikai köpet

A genetikai cég tesztje mintegy hatszázezer egyedi különbséget vizsgál a nyálmintában lévő sejtekből kivont DNS-ben. Milyen rengeteg! – gondolhatnánk, ha nem tudnánk, hogy minden ember genomjának (teljes genetikai állományának) csaknem tízmillió alkotóelemében fennáll ez a különbség egy másik ember genomjával összevetve. Mindez azért fontos, mert a sok-sok azonosságon túl (hiszen maga a genom mintegy hárommilliárd alkotóelemből áll) éppen ezek az alkotóelemekben mutatkozó egyedi különbségek határozzák meg, milyen hajlama van az egyes embernek arra, hogy bizonyos betegségek kialakuljanak benne. De ezek az egyedi különbségek (más szavakkal: a személyes genomi mintázatok) összefüggést mutatnak az egyes gyógyszerek hatékonysága, illetve mellékhatásainak kialakulása között is. Ha egyszer sikerül föltárni a pontos kapcsolatokat, az valóban megvetheti az áhított személyre szabott gyógyszeres kezelés (a farmakogenomika) alapjait.
A vizsgálatra köpetet kérő amerikai cég tesztje ettől még messze áll. Mindazonáltal – állításuk szerint – diagnosztikájukkal kilencven betegség hajlamosító tényezőit képesek kiszűrni, olyanokét, mint például a tejcukor-érzékenység, a Parkinson-kór, a prosztatarák, a pikkelysömör, az elhízás, az epekő, a gyomorrák, a szívinfarktus.
A kritizáló kutatók azonban figyelmeztetnek: az ember nem csak annyi, amivé a génjei teszik. Vagyis: a gének önmagukban nem jelentenek sorsszerűséget, csak egy lehetőséget valamilyen rendellenesség kialakulására. Ámde hogy az beteljesedjen, abban a genetikai örökséggel azonos súllyal esnek latba a környezeti hatások, az életvezetési gyakorlatok is.