Lucrezia Borgia, az üzletasszony

Bár a reneszánsz leghírhedtebb családjában nem is lehetett könnyű bűntelennek maradni. A Borgia család Itália-szerte ismert volt erőszakosságáról, gátlástalanságáról, ugyanakkor kiváló szellemi képességeiről, fizikai erejéről és csinos külsejéről. A családfő, Rodrigo, aki később VI. Sándor néven pápai trónra lépett, azt a kétes dicsőséget érte el, hogy a pápaság története legsötétebb alakjának nevezik. Meglehet, nem volt rosszabb, mint számos más reneszánsz uralkodó, de pápaként semmiképpen sem engedhette volna meg magának azt a züllött életet, azt a semmitől vissza nem riadó, erőszakos, gyilkos politizálást, amit művelt. Annyira gyűlölték, hogy halála után nem kerülhetett teste a többi elhunyt pápáé közé, mert a Szent Péter-bazilika papjai megtagadták, hogy oda temessék. A következő pápa pedig azt sem engedte, hogy imádkozzanak elődjéért, mivel biztosra vette annak elkárhozását.
Fiai sem voltak különbek, a hatalmas Borgia klánt rettegte fél Európa. A pápa kedvence azonban törvénytelen kislánya volt, akit családi nevére vett, majd látva a cseperedő lány szépségét, korán bevonta hatalmi terveibe. Már tizenegy évesen férjhez adta, de ezt a házasságot hamar érvénytelenítették. A következő férj Sforza herceg lett, a tizenhárom éves Lucreziát hozzáadták Pesaro fejedelméhez. Amikor azonban a pápa jobb vőjelöltre lelt, kimondta lánya válását, Sforza impotenciájára hivatkozva. A megalázott herceg aztán bosszúból telekürtölte Itáliát azzal, hogy Lucreziának vérfertőző viszonya van saját apjával és bátyjával. Innen ered a nő igen rossz híre. Következő férj a nápolyi király unokaöccse lett, őt azonban az igazán „méltó” Borgia-sarj, Cesare megmérgeztette. Ezt a korabeli pletyka, majd a reneszánsz szélsőségein csámcsogó utókor és a későbbi irodalmi művek Lucrezia számlájára írták. Pedig Ferrara imádta hercegnőjét, aki kiválóan kormányzott, igazságosan uralkodott, a szellem és a kultúra fészkévé tette kis birodalmát. A legutóbbi idők kutatói pedig már azt is megállapították, hogy sem szajha, sem gyilkos nem volt a harminckilenc éves korában, 1519-ben meghalt asszony.
Egy amerikai történész most közreadta kutatásai eredményét, mely szerint Lucrezia Borgia kiváló üzletasszony és tehetséges gazdálkodó volt. Első, nagy üzletkötését részletesen leírja a kutató: rokonától olcsón átvett egy nagy, mocsaras területet, finanszírozta a talajjavítást, védőgátakat, csatornákat építtetett, bivalycsordát vásárolt, amelynek tejéből mozzarellát készíttetett. A haszonból újabb és újabb rossz földeket vásárolt és hozatott jó állapotba. A megtermelt pénzt ügyesen forgatta, de sokat adakozott jótékony és kulturális célokra is.
Szépsége – és vélt gonoszsága – számos művészt megihletett, de, mint látjuk, tévesen. Legalábbis ami a jellemét illeti – mert szépségét nem lehet elvitatni.