Gólt rúg a robotcsatár

A bajnokság, amellett, hogy szórakoztató látványosság, valójában ötletek, technikai megoldások, technológiák játékos összecsapása is. Negyven ország több mint négyszáz robotfocicsapatának küzdelméből az is kiderült, kik, mely tudományos műhelyek a legfelkészültebbek a robottechnikának ebben a változatában. Mert a robotfoci különösen is összetett feladat, hiszen az egész mozgás-mozgatás tényleges térben zajlik, ahol a játékhelyzetek változatossága, a labdakezelés, a passz, a helyzetfölismerés, a döntés (például a védés, a kapura lövés) megannyi kihívást jelent a játékosokat „fölkészítő” technológuscsapatnak.

A robotfocipályát nagy felbontású kamerák pásztázzák és jeleket küldenek a számítógépnek. A program (a másodperc töredékének töredéke alatt) elemzi a helyzetet, meghatározza az ebből adódó feladatot (például az átadást vagy éppen a kapura lövést), és rádiójelet küld az aktuális tennivalót végrehajtó robotnak. „Aki” pedig fut, cselez – és gólt rúg az ellenfélnek az apró labdával. A tizenöt centiméteres bábok mindegyike tudja a dolgát: csatár, hátvéd, középpályás, illetve kapus feladatot tölt be. A kezdőcsapat öt játékosból áll, a hatodik a tartalék, ha valamelyik meghibásodás miatt kénytelen lenne kiállni. A mérkőzés két 10 perces félidőből áll, mialatt a játékosok „a lelküket kiteszik” a mérnökökből, technológusokból álló közönség lelkes buzdítása mellett.