Halálos szerelem

A rendkívül tehetséges hátvéd már 19 évesen a válogatott tagja lett. Klubcsapata az Újpest volt, amely 1950-ben beolvadt a Belügyminisztérium sportegyesületébe, így a Budapesti Dózsa Sport Egyesület a rendőrség kötelékébe tartozott, ez pedig rendőrtiszti rangot és szolgálati fegyvert jelentett számukra. Az eredetileg géplakatos végzettséggel rendelkező sportolóból rendőr főhadnagy lett. Karrierje szépen ívelt felfelé, közben megházasodott és két gyermeke is született. 
Egyik nyáron csapatával Hévízen edzőtáborozott, ahol megismerkedett Kovács Erzsivel, és hatalmas szerelembe estek. A fiatal táncdalénekesnő a férjét is elhagyta, hogy Szűccsel lehessen. A szocialista erkölcsbe ütköző románc kitudódott, és Csáki Sándor, a Budapesti Dózsa szakosztályelnöke utasította a labdarúgót, hogy vessen véget a dolgoknak, különben mindkettőjüket táborba zárják, ahonnan soha többet nem jutnak ki. A szerelmesek azonban nem voltak hajlandók lemondani egymásról, ezért úgy döntöttek, hogy elhagyják az országot. 
Szűcs ugyan kedvező ajánlatot kapott az AC Milantól, de 1948-tól az igazolt játékosoknak tilos volt az ország elhagyása. 
A szökés megtervezéséhez a lehető legrosszabb emberhez, Kovács Józsefhez for­dultak, aki titokban az ÁVH ügynökeként működött. Látszólag készséggel állt szol­gá­la­tukra: felajánlotta nekik, hogy fél kiló arany és ötezer dollár ellenében eljuttatja őket a Nagytilajon fekvő birtokára, amely határos Ausztriával, és onnan sikeresen elhagyhatják az országot. Azonban ragaszkodott hozzá, hogy a sportoló vigye magával a fegyverét az útra, hátha szüksége lehet rá. Szűcsék 1951. március 5-én indultak az új életet jelentő határ felé, de a szabadság helyett a hatóságok és letartóztatás várta őket Nagytilajon. Ügyük a Budapesti Katonai Törvényszék elé került, ahol gyorsított eljárásban ítélték el őket. 
Kettőjük közül Kovács Erzsi volt a szerencsésebb, ő négy év börtönbüntetést kapott, szerelmére viszont kimondták a halálos ítéletet, amelyet a másodfokú bíróság május 26-án helyben is hagyott. 
A futballista csak a siralomházban döbbent rá arra, hogy nagy a baj. Puskás Ferenc és Bozsik József megpróbált segíteni bajba jutott társuknak. A siralomházban lévő futballista ugyanis újpesti csapattársa, Szusza Ferenc közvetítésével papírdarabot juttatott el Puskás Öcsihez, amelyen a következő szöveg állt: „Halálra vagyok ítélve, mentsetek meg!” 
Puskás azonban hiába vetette latba minden tekintélyét Farkas Mihálynál, már túl késő volt. Noha a honvédelmi miniszter megígérte Puskáséknak a közbenjárását, Szűcs akkor már nem élt, mert az ítéletet 1951. június 4-én végrehajtották. 
Sárközy Endre hadbíró visszaemlékezése szerint Szűcs Sándor a kivégzése előtt a gyerekeinek fényképét tartotta a kezében. 
Mindamellett, hogy az ÁVH előre kitervelte csapdába csalását, a másik megbotránkoztató dolog az esetben, hogy az 1950. évi 26. számú törvényerejű rendeletet, amely alapján kivégezték, soha nem lett kihirdetve. 
A halálbüntetés híre megrázta az egész magyar labdarúgó-társadalmat, de a koncepciós per elérte a célját: 1951 nyarától egészen az 1956-os forradalomig nem próbálkozott futballista tiltott határátlépéssel. 
Szűcs Sándor halálhírét 1989-ig nem hozták nyilvánosságra, nem beszéltek róla, még sírjának pontos helye is államtitok volt. Csak a rendszerváltozás után minősítették törvénysértőnek azt az ítéletet, és 1991-ben érdemei elismerése mellett posztumusz alezredesi rangot kapott. Nevét 1993-ban egy újpesti általános iskola vette fel, és az Új köztemető 298-as parcellájának 18. sorában lévő sírjára emléktáblát készítettek. 
Kovács Erzsi 2014. április 6-án halt meg, hamvait a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben temették el.