Pandadiplomácia

Diplomáciai ajándékként a 618 és 907 között uralkodó Tang-dinasztia idejére nyúlik vissza a pandamedvék küldése. Már a kora középkori Kínában is használták ezt a kultúrdiplomáciai eszközt, ami a „puha erő”, az úgynevezett soft power része. 1941-ben két pandát utaztattak az Egyesült Államokba, közvetlenül azelőtt, hogy az ország belépett a második világháborúba. Később, az 1950-es években Mao Ce-tung elnök pandákat küldött ajándékba az ország kommunista szövetségeseinek, köztük a Szovjetuniónak és Észak-Koreának. 

Alig két hónappal azután, hogy Richard Nixon amerikai elnök 1972-ben történelmi utazást tett Kínában, véget vetve a két ország közötti, több mint két évtizedes feszültségnek, Csou En-laj miniszterelnök egy 18 hónapos pandapárt szállíttatott az Egyesült Államokba. 2023-ban viszont Peking visszahívott három óriáspandát, amelyek korábban a washingtoni Nemzeti Állatkertben éltek, illetve egyet a Tennessee állambeli Memphis állatkertjéből. 

Szintén tavaly az Egyesült Királyságból is visszahívtak két óriáspandát, amelyek 2011 óta az edinburghi állatkertben éltek. Ezek a döntések olyan időszakban születtek, amikor Peking és a Nyugat közötti kapcsolatok ingoványos talajra kerültek. 

Kína a békülékenységet is ki tudja így fejezni: a Malaysian Airlines 370-es járatának 2014. márciusi eltűnése miatt megterhelt Kína–Malajzia kapcsolat javítására Peking két szeretett pandáját küldte Malajziába békeajánlatként. 

A vadon élő óriáspandák száma negyven év alatt 1100-ról 1900-ra emelkedett, az állatkertekben pedig további 728 példány él a világon.