Látomás a kifutón

Minden ősszel és tavasszal New Yorkban kezdődik a divathónap, ami négy héten át, négy nagyvárosban, négy stílusban kalauzolja a közönséget. New York 1943 óta ad otthont a legrégebbi divathétnek, itt mutatják be a legtöbb show-t és innen tudósít a legtöbb újságíró. A londoni költségek körülbelül duplájáért lehet itt bemutatót tartani, de fele annyiért, mint Párizsban. Ráadásul ez az ipar központja, számos divatháznak van itt a székháza. A New Yorkban bemutatott kollekciókat mindig áthatja a praktikum és az üzleti gondolkodás. Az amerikai pragmatizmus jellemzője, hogy amiben a modellek kifutókra lépnek, több-kevesebb változtatással az utcákon fellelhető majd. 

Az idén február 6. és 11. között megrendezett eseményt már előre számosan bírálták, mivel a négy város korábban megállapodott a dátumok egy héttel előrébb tolásáról. New York azonban a változtatások ellen döntött, mert különben a divathét ütközött volna egy amerikai ünnepnappal. Így kilencnapos különbség keletkezett New York és London között, ami egyesek szerint segíti a modellek és divatrajongók pihenését, mások viszont úgy vélik, hogy negatív hatással lesz a kisebb divathetek, például Berlin vagy Koppenhága látogatottságára. 

Az idei legizgalmasabb pillanatokat Juzui, Calvin Klein, Tony Burch és Carolina Herrera show-i tartogatták. Elon Musk neves modell édesanyja, Maye 76 évesen, kifinomult eleganciával zárta Juzui bemutatóját. Veronica Leoni Calvin Klein első női kreatív igazgatójaként mutatkozott be, és némi modern csavarral (mint az aszimmetrikus szabásvonalak vagy az innovatív anyagok) visszahozta a kilencvenes évek esztétikáját. Tony Burch az amerikai sportöltözetet gondolta újra, Wes Gordon pedig Carolina Herrera élén a virágmotívumokat és az élénk színeket. 

London a legfiatalabb a divathetek sorában, ezt legnagyobb kísérletezőkedvével ellensúlyozza. Rendszeresen lépnek itt először kifutóra az európai fiatal tervezők, főként azok, akik szeretik magukévá tenni az angolok polgárpukkasztó stílusát, illetve az elmúlt időszakban a fenntarthatóságot. A divatról köztudott, hogy a második legszennyezőbb iparág az olajipar után, ezért számos nagynevű ház indított már fenntarthatósági programokat, ám még bőven van hová fejlődni. London az idén csatlakozott az olyan kisebb divathetek, mint Koppenhága kezdeményezéséhez, hogy tilos egzotikus bőröket, például krokodil- vagy kígyóbőrt alkalmazni a bemutatókon. Ez számos innovációhoz vezetett, többek között egy sandringhami cég elhasznált te­jes­dobozokból készít vegán alternatívákat, amelyek tapintása nagyon hasonlít a valódi bőrhöz. A VIN + OMI tervezőpáros magával III. Károllyal kötött együttműködést a sandringhami királyi birtok te­jes­dobozainak hasznosításáról. 

Bár Alexander McQueen, Vi­vienne Westwood és Victoria Bec­kham patrióta érzelmeik miatt aligha hagyják el Londont, számos nagyobb divatház inkább Milánót vagy még inkább Párizst választja. Milánó Párizshoz hasonlóan az eleganciát ünnepli, de a franciákhoz képest provokatívabb és erotikusabb stílusban. Itt lép a közönség elé a második legtöbb nagy divatház, köztük a Gucci, Versace és Dolce & Gabbana. Párizs a legkifinomultabb a négy divathét között, és ide érkezik a legtöbb iparági vásárló is, akik eldöntik, az utca embere mit találhat majd meg a kollekciókból az áruházakban. Mindig külön izgalmakat tartogat Chanel és Dior rivalizálása, illetve Ba­lenciaga és Louis Vuitton látomással felérő bemutatói. A párizsi kreativitás és művészi elegancia a divathónap királynőjévé teszi a várost, ugyanakkor üzleti szempontból New York már legalább olyan fontos a négy nagy di­vat­fő­város között.