
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu

Az állatokkal való kommunikáció régóta izgatja a kutatókat. Most a púpos bálnák kapcsán állítja egy új tanulmány, hogy lehetséges a fajok közötti kapcsolat, a bálnák ugyanis nemcsak társaiknak vagy prédáiknak, de az emberek számára is nagy buborékgyűrűket hoznak létre.
Kép: A púpos bálnák gyakran segítenek a ragadozók által megtámadott egyedeknek, védik őket
Első alkalommal sikerült dokumentálni az amerikai SETI Intézetben, hogy a púpos bálnák nagy buborékgyűrűket alkotnak a vízben az emberekkel való kapcsolattartás érdekében. Ezek forgó, levegővel átitatott örvények, amelyek leginkább egy méter átmérőjű, óriási füstgyűrűkre emlékeztetnek. Egy tavalyi tanulmányban a kutatók az Alaszka partjainál vadászó egyedekről írtak, akik nemcsak létrehozzák a hálókat, de különféle módon manipulálják is őket, így szabályozva és maximalizálva a tápanyagfelvételt.
Sok faj használ eszközöket az élelem megtalálásához, de csak nagyon kevesen változtatják meg azokat. A púpos bálnák Alaszkában úgy fognak krilleket, hogy belső gyűrűkkel ellátott hálókat alkotva fújnak buborékokat, majd aktívan szabályozzák a buborékhálók formáját, például a gyűrűk számát, a háló méretét és mélységét, valamint a buborékok közötti távolságot. Ez lehetővé teszi számukra, hogy egyetlen merülés során akár meghétszerezzék a zsákmányfogást, anélkül, hogy extraenergiát használnának. A vadászati siker kulcsfontosságú a faj fennmaradása szempontjából, mivel a bálnák egész éves energiafelhasználása attól függ, képesek-e elegendő táplálékot elfogyasztani nyáron és ősszel.
A buborékgyűrűkről köztudott, a bálnák azokat nemcsak zsákmányvadászatra, de a nőstényekért való vetélkedésre is használják. Most a SETI újabb érdekes felfedezést tett: nemcsak állatokkal, de az emberekkel való kommunikációra is alkalmazzák. A kutatók korábban már dokumentálták, hogy a bálnák komplex társadalmakban élnek, és a buborékgyűrűkkel védelmeznek ragadozók által üldözött más fajokból származó egyedeket. A kutatók tizenkétszer találkoztak tizenegy púpos bálnával, akik összesen 39 gyűrűt készítettek. Egyikük sem mutatott agresszív viselkedést hajóval vagy úszó emberrel szemben. A gyűrűk kiengedése során az állatok mozdulatlanok voltak vagy lassan úsztak előre a léglyukaikat függőlegesen és testüket vízszintes helyzetben tartva. A kutatók szerint minden alkalommal játékosan próbáltak interakcióba lépni, figyelve a reakciókat és létrehozni valamilyen kommunikációs formát. A tanulmány szerint sikerült kizárni, hogy a viselkedés a táplálkozáshoz kapcsolódna, mivel az esetek egyikében sem volt semmilyen zsákmány a gyűrűkben. A bálnák a világ különböző populációiból származtak, három korcsoportból kerültek ki (egyéves, négy-hat éves és felnőtt).
A SETI tudósai szerint a felfedezés segíthet más értelmes lényekkel való kapcsolattartásban is. A bálnákkal való interakciók tanulmányozása hasznos lehet a földönkívüli élet kimutatási módszereinek finomhangolásában.
Drámai bálnamentés történt a napokban a sydneyi Aranypartnál. Több környezetvédő szervezet dolgozói próbáltak kiszabadítani egy bajba jutott púpos bálnát a cápahálóból, aki úgy gabalyodott bele, hogy még egy bóját is maga után vonszolt. A bálnák megmentése rendkívül összetett és kockázatos feladat. Számos tényező nehezíti, így az állatok kiszámíthatatlan mozgása, a nyílt vízi, változékony időjárási körülmények közötti munkavégzés, és a köteleket is egyszerre kell elvágni (hogy se a bálna, se a mentőcsapatok ne sérüljenek). Az aktivisták kampós botokkal szedték le a hálót a kimerült állatról. A művelet sikerrel járt, ám a szakértők tartanak attól, hogy számos hasonló eset következik, mivel most kezdődött az éves vándorlás.
A körülbelül nyolc méter hosszú, fiatal felnőtt bálna némileg furcsán viselkedett, mivel az ebben az időszakában szokásos vándorlási útvonallal szemben, dél felé tartott. A púpos bálnák júniusban észak felé úsznak, ezért a szakértők szerint a bálna bajban volt, és meg fog fordulni, hogy visszatérjen a Déli-óceánhoz.
Queensland és Új-Dél-Wales használ egyedül Ausztráliában cápahálókat, azonban Új-Dél-Walesben télen eltávolítják ezeket, mivel a púpos bálnák május és szeptember között vándorolnak a melegebb vizekbe. A queenslandi partoknál azonban egész évben megmaradnak a hálók. A helyi hatóságok szerint ez nem probléma, mivel becsléseik alapján évente több mint 40 ezer púpos bálna vándorol Queensland partvidékén, és átlagosan kevesebb mint hat gabalyodik be a hálókba. A helyi állatvédő csoportok ugyanakkor rendre kérik Queensland kormányát, hogy távolítsa el a cápahálókat, és alkalmazzon alternatív, nem veszélyes technológiákat a cápatámadások megelőzésére, például jelölő- és nyomkövető rendszereket, aktív és passzív riasztókészülékeket, járőrözést és drónokkal való megfigyelést.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu