Veszélyes határok
Az utóbbi hetekben egymás után láttak napvilágot olyan nemzetközi jelentések, amelyek szerint a klímaváltozás és a felmelegedés üteme gyorsul, a légkör szén-dioxid-koncentrációja soha nem látott magasságokba emelkedett, és a bolygó ökoszisztémái egyre közelebb kerülnek a visszafordíthatatlan károkhoz. A tudósok szerint egyre aggasztóbb a helyzet, vajon képesek leszünk-e elkerülni a klímakatasztrófát.
Kép: A gleccserek olvadása az elmúlt egy év során drámaian felgyorsult
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb adatai szerint 2024-ben új rekordot döntött a légköri szén-dioxid-szint. Az üvegházhatású gázok koncentrációja az ipari forradalom előtti érték több mint másfélszeresére nőtt, a növekedés üteme pedig háromszorosa az 1960-as években mérteknek. A szervezet éves jelentése szerint a szén-dioxid mellett a metán és a dinitrogén-oxid szintje is minden korábbinál magasabb. A WMO figyelmeztet, hogy az emberi tevékenységből származó kibocsátások, valamint a fokozódó erdőtüzek egymást erősítve indítottak be egy „klimatikus ördögi kört”, amely a bolygó hőháztartását veszélyezteti. Ko Barrett főtitkárhelyettes szerint a szén-dioxid-kibocsátás visszafogása immár nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi biztonsági kérdés is.
A Global Tipping Points című, október közepén közzétett tudományos jelentés szintén riasztó képet fest. A kutatók szerint a globális felmelegedés hamarabb elérheti azokat a „veszélyes határokat”, amelyek után már nincs visszaút. A Föld átlaghőmérséklete jelenleg 1,3–1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, és ez már most elegendő volt ahhoz, hogy a korallzátonyok nyolcvan százaléka kifehéredjen vagy elpusztuljon, az amazóniai esőerdők pedig az összeomlás szélére kerüljenek. A jelentés vezető szerzője, Tim Lenton szerint a változások gyorsasága a tudományt is meglepte, és ha a hőmérséklet-emelkedés eléri az 1,5 fokot, az Atlanti-óceán egyik fő tengeráramlatának, az AMOC-nak a stabilitása is veszélybe kerülhet.
Ez utóbbi működése az európai éghajlat, és így a mezőgazdaság számára különösen fontos. A klímaváltozás hatásai már így is egyre kézzelfoghatóbbak a kontinensen. A svájci GLAMOS és a Krioszféra Megfigyelő Bizottság adatai szerint a svájci gleccserek olvadása az elmúlt 12 hónapban drámai mértékben felgyorsult. A gleccserek jégtömegének három százaléka eltűnt egyetlen év alatt, és az elmúlt évtized során negyedükkel csökkent a svájci jégtakaró. Matthias Huss, a GLAMOS igazgatója szerint, ha a következő harminc évben sikerülne teljesen megszüntetni a szén-dioxid-kibocsátást, több száz gleccser még megmenthető lenne, ellenkező esetben a legtöbb eltűnik az évszázad végére. Az olvadás nemcsak az ivóvízkészleteket veszélyezteti, hanem a hegyvidéki települések biztonságát is, mivel gyakoribbá válnak a jéglavinák és a sziklaomlások.
A kontinens egészét tekintve sem jobb a helyzet. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2025-ös jelentése szerint Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense. A környezet romló állapota és az éghajlati extrémek gyakoriságának növekedése közvetlenül veszélyezteti az unió versenyképességét és lakosságának életminőségét. Az ügynökség sürgeti a gazdaság gyors dekarbonizációját, a körforgásos gazdasági modellekre való áttérést és az energiafogyasztás csökkentését. A jelentés Magyarországot is kiemeli, mint olyan országot, amely több területen előrelépett a kibocsátások mérséklésében, ugyanakkor további erőfeszítéseket sürget a biológiai sokféleség és a vízkészletek védelme érdekében.
A klímaváltozás elleni harcot ugyanakkor nemcsak a gazdasági tevékenység, hanem a fegyveres konfliktusok is hátráltatják. Az Ukrajnában 2022 óta zajló háború 237 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával járt – derül ki az IGGAW kutatócsoport októberi elemzéséből. Ez a mennyiség négy uniós tagállam, köztük Magyarország egyéves kibocsátásának felel meg. A harci járművek és repülőgépek mellett a háború miatt keletkezett erdőtüzek is jelentősen növelték a szén-dioxid-szintet. A frontvonalak mentén 2024-ben hússzor akkora terület égett le, mint az előző másfél évtized átlagában.
A tudósok és a nemzetközi szervezetek egyetértenek abban, hogy ha a kibocsátások a következő évtizedben nem csökkennek drasztikusan, az 1,5 Celsius-fokos határ átlépése után a klímarendszer önmagát gyorsító folyamatokba sodródhat. Az ENSZ novemberben az amazóniai Belémben tartandó klímakonferenciáján minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a szén-dioxid-kibocsátás visszafogása. A kérdés az, hogy a kormányok képesek lesznek-e megállítani a folyamatot, különösen, hogy a szennyezés többsége nem Európából származik.
