Civilizációs örökség
Hivatalosan is megnyílt a kairói Nagy Egyiptomi Múzeum (Grand Egyptian Museum, GEM), a világ legnagyobb, egyetlen civilizációnak szentelt kulturális intézménye. A gízai piramisok tövében felépült, több mint egymilliárd dolláros beruházás két évtizednyi tervezés és építkezés után valósult meg.
Kép: GIZA, EGYPT - NOVEMBER 4: Visitors look at the historical artifacts on display at the Grand Egyptian Museum, which sheds light on thousands of years of Egyptian history and houses hundreds of historical artifacts near the Giza Pyramids, in Giza, Egypt on , Forrás: AFP
A Nagy Egyiptomi Múzeum megnyitása mérföldkő Egyiptom modern történetében. A hatalmas épület a gízai fennsík szerves részeként közvetlenül a Nagy Piramis mellett áll, és félmillió négyzetméteres területével a világ egyik legnagyobb kulturális központja. Az épületet az ír Heneghan Peng Architects tervezte: háromszögletű, üvegből és alabástromból készült homlokzata modern esztétikával idézi a piramisok formavilágát. Az átrium központi eleme II. Ramszesz 11 méter magas gránitszobra, amely korábban Kairó belvárosában, a pályaudvar előtti téren állt, majd 2006-ban helyezték át ide.
A belső tér grandiózus lépcsősoron keresztül vezet fel a fő galériákhoz, ahol az ősi fáraók és fáraónők szobrai köszöntik a látogatókat. A hat emelet magas lépcsősortól lenyűgöző panoráma nyílik a piramisokra, szakértők szerint így az épület egyszerre időutazás és szakrális élmény. A múzeumot egy híd köti össze a gízai komplexummal, amelyen elektromos járművek és gyalogosok egyaránt közlekedhetnek.
A GEM több mint 100 ezer műtárgyat őriz, ebből mintegy 50 ezret állítanak ki folyamatosan. A gyűjtemény az őskortól a római korig öleli fel Egyiptom történetét. A látogatók korszerű multimédiás bemutatók, vegyes valóságú installációk és interaktív programok segítségével ismerhetik meg az ókori civilizáció életét, technológiáját és vallását. A múzeum tudományos és oktatási központ is, saját restaurációs és kutatólaboratóriumokkal.
A megnyitó legnagyobb szenzációja a Tutanhamon király teljes sírleletének bemutatása volt. Számos nemzetközi vendég – köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki Abd el-Fattáh esz-Szíszi elnök meghívására érkezett Kairóba – csodálta a Howard Carter brit régész által 1922-ben felfedezett sír emlékeit. A fáraó érintetlen sírja Luxorban több mint 5500 darabból álló gyűjteményt eredményezett, de a nagyközönség együtt még soha nem láthatta. Most először állítják ki egy helyen az aranymaszkot, a szarkofágot, az aranyozott ágyakat, trónokat és a híres harci szekereket, pontosan úgy, ahogyan Carter látta őket több mint száz éve.
A múzeum másik kiemelt attrakciója Hufu (Kheopsz) fáraó 4600 éves hajója, a világ egyik legrégebbi, fából készült, teljesen épen fennmaradt hajója, amelyet a piramis mellett temettek el, hogy a fáraó a túlvilágon is használhassa.
A GEM létrehozása nem csupán kulturális, hanem gazdasági és nemzetstratégiai jelentőségű. Az egyiptomi kormány évek óta törekszik a turizmus fellendítésére, amely a politikai instabilitás és a világjárványok után újra kulcsszerepet játszik az ország devizabevételeiben. A múzeum évente akár nyolcmillió látogatót is fogadhat, emellett szimbolikus üzenetet is hordoz: Egyiptom visszaköveteli helyét a világ kulturális térképén, nem csupán mint a múlt örököse, hanem mint a régészet, a restaurálás és a tudomány modern központja. Az intézményben kizárólag egyiptomi restaurátorok dolgoztak a Tutanhamon-gyűjtemény helyreállításán, ami új korszakot nyit a nemzeti szakértelem elismerésében.
A múzeum továbbá új lendületet ad a kolonializmus miatt elhurcolt műkincsek visszaszolgáltatásáért folytatott nemzetközi kampánynak is. Az ismert régész, dr. Zahi Hawass három ikonikus tárgy visszaszolgáltatását követeli: a rosette-i követ a British Museumtól, a denderai zodiákust a párizsi Louvre-tól, valamint Nofertiti mellszobrát a berlini Neues Museumtól. Hawass szerint nem bosszút akarnak, „hanem gesztust”, mivel Egyiptom számos kincset adott a világnak, így most a világ is „adhatna vissza valamit”.
A brit és francia intézmények eddig hivatalosan nem kaptak visszakövetelési kérelmet, ám az online petíciók százezreket mozgósítanak, így a Nagy Egyiptomi Múzeum nem pusztán egy kulturális projekt, hanem Egyiptom önmeghatározásának és geopolitikai stratégiájának kulcsa. A múzeum a kulturális szuverenitás jelképe, amellyel Kairó világosan üzeni, hogy az egyiptomi örökség nem a gyarmati nagyhatalmak múzeumaiban, hanem saját földjén van otthon. Geopolitikai szinten a GEM erősíti Egyiptom puha hatalmát, mutatva, hogy az ország a tudomány, a turizmus és a kulturális diplomácia révén a regionális vezető szerepre törekszik Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Üzenete, hogy Egyiptom képes megőrizni, amit a történelem rábízott.
