A jövő konyhája már a spájzban van
Valamikor az 1990-es évek közepén vásároltuk meg dédszüleim konyhájába az első mikrohullámú sütőt, mondván, az új eszközzel könnyebb lesz a sütés-főzés. Dédnagyapámat mindig is érdekelték a gépek, a maga komótosságával mindig mindent alaposan megnézett, kipróbált. Volt is némi aggodalom a családban, hogyan magyarázzuk el a papának a mikrohullámú sütő működését, mikor azt valójában magunk sem értettük. Csak annyit tudtunk, hogy melyik gombot kell megnyomni, és fémedényt tilos betenni a gépbe. Dédnagymamám a maga egyszerű bölcsességével megoldotta a kérdést. Annyit mondott dédapámnak: új típusú sparhelt, ne nyúlj hozzá.
Kép: Felszolgáló humanoid robot egy tajvani technológiai kiállításon
Eszembe jutott a családi legendáriumban őrzött történet azon az előadáson, amelyen a háztartási eszközök jövőjéről esett szó. Az eseményt a Haier Magyarország Kft. szervezte, Huczka István ügyvezető és dr. Márton András, a Corvinus Egyetem jövőkutatója beszélt a technológia fejlődéséről és az okoseszközök térnyeréséről.
A legújabb mosógépek például a mesterséges intelligencia segítségével – akár egy beolvasott fotó alapján – elemzik a ruhák típusát és szennyezettségét, majd ennek megfelelően javasolnak programot a hatékonyabb mosás érdekében. Már azon sem kell meglepődnünk, hogy a mosógépek programjait is távolról frissítik a gyártók, ugyanúgy, mint például az okostelefonoknál vagy számítógépes szoftvereknél. Sőt, egy modern készülék meghibásodásakor a szerelő gyakran nem csavarhúzóval kezdi a munkát, hanem laptoppal. Egy alkalmazáson keresztül leolvassa a gép adatait: túl volt-e terhelve, milyen programokat használtak rajta, mennyi mosószer került bele. A beépített érzékelők ugyanis szinte naplót vezetnek a használatról.
Az új technológiák a mosogatógépeknél is megjelentek: egyes modellekben fényalapú fertőtlenítési eljárás segíti a higiénikus tisztítást. A hűtés területén is új megoldásokkal kísérleteznek a gyártók. Mágneses tér segítségével olyan speciális közeget hoznak létre a fagyasztótérben, ahol mínusz 2–4 Celsius-fokon sem fagy meg az élelmiszer. Léteznek már úgynevezett okostűzhelyek is, amelyek jelzik, hogy egy adott ételnek mi a legoptimálisabb főzési hőfok, és azt be is állítják.
A jövőkutató – tanulmányokra és felmérésekre hivatkozva – úgy látja, hogy a jövő konyhájából fokozatosan eltűnhet a mikrohullámú és a klasszikus sütő is. Ahogyan az elmúlt években egyre inkább háttérbe szorult a hagyományos olajsütő, úgy vehetik át ezek helyét a kisebb, kompaktabb, többfunkciós eszközök. Egyre inkább elterjedhetnek a digitális hálózatba kötött, egymással „kommunikáló” készülékek is, amelyek összehangolják a feladataikat. A kutató szerint a robottechnológia is egyre nagyobb teret hódít majd, a jövőben akár emberalakú (humanoid) robotok is megjelenhetnek, amelyek például kipakolják a mosógépből a ruhát és össze is hajtogatják.
Joggal merül fel a kérdés: valóban szükség van-e arra, hogy a gépek ilyen mértékben átvegyék az irányítást az életükben. Az előadók szerint mindez nem kényszer, hanem lehetőség.
Sokan arra is figyelmeztetnek, hogy a digitális hálózatba, wifire kötött, egymással is kommunikáló gépek nemcsak kényelmi funkciókat, de egyben biztonsági kockázatot is jelenthetnek. Egy ügyes hacker például az okoseszközök által használt hálózatot feltörheti és adatokat szerezhet otthonunkról, szokásainkról.
A veszély nem pusztán elméleti. A közelmúltban nagy visszhangot váltott ki egy eset, amelyről az amerikai The Verge technológiai portál számolt be. Egy férfi puszta szórakozásból egy játékkontrollerrel akarta irányítani a robotporszívóját. A kísérletezés közben azonban egy biztonsági rést talált, ezzel pedig hozzáfért 6700 másik porszívó irányításához, az azokban tárolt adatokhoz. Elvileg távolról irányíthatta volna a világ különböző pontjain működő robotporszívókat. A hibát ugyan kijavították, de az eset figyelmeztetésként szolgál: ami kényelmes és okos, az egyben sebezhető is lehet. Ezért tudatosan kell alkalmazni a digitális technikát.
Nem használt funkciók
Sokszor egy-egy háztartási eszköz sokkal többet tud annál, mint amire használjuk. Egy nemzetközi kutatása alapján a háztartási gépek funkcióinak akár 70–80 százaléka kihasználatlan maradhat. Egy átlagos mosógép 10–15 programjából a felhasználók jellemzően csak 2-3-at használnak rendszeresen. A felmérés szerint ez nem a felhasználók hibája, hanem annak a jele, hogy a technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogy mi alkalmazkodni tudunk hozzá. Az sem egyértelmű a vásárlóknak, hogy a megadott fogyasztási adatok mit jelentenek. Például mosógépek esetében jellemzően egy bizonyos program, egy bizonyos töltet mellett produkálja az adatlapon megadott fogyasztási adatokat. Külön vizsgálták a háztartási gépek energiafogyasztását is. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a háztartási készülékek ma már a globális villamosenergia-fogyasztás közel 30 százalékáért felelősek. Bár az egyes eszközök egyre energiahatékonyabbak, az összfogyasztás tovább növekszik, mivel egyre több készüléket használunk a mindennapokban. Vagyis hiába fejlődik a technológia, a használati szokásaink ezt sokszor ellensúlyozzák.
