Kossuth, az első influenszer
„Kísérletet tettem az ön sósborszeszével. S a siker minden várakozásomat felülmúlta.” E szavakkal dicsérte levelében az emigrációban élő, hetvenöt éves Kossuth Lajos a Brázay-féle sósborszesz jótékony hatását. A gyártónak sem kellett több: Kossuth hozzájárulásával a magasztaló sorokat hirdetésként jelentette meg. Születésének évfordulóján – szeptember 19. – ezúttal nem úgy idézzük fel Kossuth Lajos alakját mint politikust és a szabadságharc hősét. Tekinthetünk rá úgy is, mint az első magyar influenszerre, aki személyes ajánlásával világszerte ismertté tett egy hazai terméket.
Kép: A kormányzó 1877-ben kelt levelében újabb adag sósborszeszt rendelt Brázay Kálmántól
A leleményes gyártó és kereskedő, Brázay Kálmán számára külön megtiszteltetés volt, hogy éppen Kossuth nyilatkozik jó szívvel az általa kifejlesztett sósborszeszről. Ugyanis családját a szabadságharc megtorlása súlyosan érintette. Apját a vésztörvényszék fogságra ítélte, Kiskunhalas melletti birtokukat el kellett adniuk. A család Csákváron, Temes vármegyében kezdett új életet. Ekkor az alig 13 éves Kálmán inasnak szegődött egy fűszerkereskedésbe, majd Szegeden, Baján, Budapesten és Bécsben tanulta ki a szakma fortélyait. Számos nyugat-európai országban dolgozott, még végül –1865-ben – Pesten nyitott fűszeráru-nagykereskedést: rumot, teát, likőröket, gyermektápszereket, szörpöket árult.
Az igazi áttörést a saját fejlesztésű, gyógyhatású terméke hozta meg számára. Növényi olajokat, aromákat kevert alkoholba, majd ezt hígította sós vízzel és sósborszesz néven kezdte árusítani. Ajánlása szerint a szer csökkentette a fájdalmat és a fáradtságot, így egyre nagyobb lett iránta a kereslet.
Üzleti sikerei mellett Brázay Kálmán a szabadságharc ügyét sem felejtette el. Levelezett, személyes kapcsolatot ápolt a reformkor és a forradalom nagyjaival, valamint akciót szervezett a száműzetésben élő, anyagi gondokkal küzdő Kossuth támogatására.
Egyik levelében Kossuth arról panaszkodott Brázaynak, hogy romló látása akadályozza az írásban, az orvos pedig műtétet ajánlott. Brázay azonnal egy láda sósborszeszt küldött neki. A válasz hamarosan megérkezett: „A koromgolyó forma árnyak, melyek oly sűrűen jártak fel s alá szemeim előtt, hogy olvasnom teljes lehetetlenség volt, mindjárt pár napi használat után ritkulni kezdtek, s folytatott használat mellett tökéletesen elmaradtak […]. Ha érzem, hogy szemeim fáradni kezdenek, jól megmosom a sósborszesszel, […] és minden rendben van. Ez csakugyan megbecsülhetetlen eredmény.”
A beszámolót Brázay – Kossuth hozzájárulásával – először boltja kirakatába tette ki, majd megjelentette a kor nagy lapjaiban Tokiótól New Yorkig. A hír nyomán tízezres megrendelések érkeztek a világ minden tájáról, mintegy visszaigazolva Kossuth ismertségét, népszerűségét is.
Az I. világháborút túlélte a cég, ám a Brázay-féle sósborszeszt lassan kiszorította a piacról az Erényi Béla gyógyszerész által kifejlesztett Diana. Ez ma is kapható, ahogyan a szintén Diana név alatt forgalmazott alkoholos-mentolos édesség, a dianás cukorka is. A Brázay-cég a második világháború után, az államosítással szűnt meg.
