Kalapban vagy kucsmában

Ki sem látszanánk az avarból, ha a fákkal szimbiózisban élő gombák és más mikroszervezetek áldásos ténykedése nem juttatná vissza a lehullott leveleket a természet örök körforgásába – érzékeltette a gombák különleges világát Rimóczi Imre professzor a Vadgombaparádé címmel rendezett tanácskozáson. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban tartott rendezvény háziasszonya, Tamás Enikő többször is felhívta figyelmünket a meglévő, ám nem kellően hasznosított magyar gombakincsre. A finnek például tél előtt alaposan feltöltik jobbnál jobb gombákkal a hűtőládáikat, míg minket, magyarokat rettegésben tart a gyilkosgalóca-szindróma. Egyes gombafajok ugyanis mérgezőek, mondta a professzor, majd idézte a svájciak kissé morbid kijelentését: minden gomba ehető, de némelyik csupán egyszer!
Ázsiában, főként Kínában több ezer, Európában pedig néhány száz éve termesztik is a vadon élő fajokat. Történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy a „magyarok gyűjtik a kucsmagombát, azt felfűzve szárítják, s ezzel adóznak a királynak”. De ugorjunk egy kicsit előre az időben! Antall József rendszerváltó miniszterelnök díszebédet adott II. Erzsébet angol királynő tiszteletére, amelyen az előétel libamájjal töltött kucsmagomba volt, vadkörtemártással. Most pedig tegyünk egy időutazást vissza a múltba!
Az osztrák Alpokban 1991-ben bukkantak egy 5300 éves, gleccserbe fagyott, mumifikálódott férfire: Ötzi hátizsákjában taplógombát is találtak. Ennek magyarázata a gombatan ismeretében világos: a fákon élősködő gombafaj az őt elpusztítani szándékozó baktériumok ellen antibiotikumot termel. Vélhetően Ötzi is a hegyi utakon szerzett sebeinek fertőtlenítésére tartotta magánál a taplót.
A világban mintegy hatmillió tonna különböző gombát termesztenek – tájékoztatott Győrfi Júlia, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának docense. Ennek a mennyiségnek körülbelül egyharmada csiperke, mely nálunk is népszerű. Második helyen a laskagomba szerepel a maga 1,2 millió tonnájával, míg harmadik a kínaiak által termesztett, életelixírnek is nevezett shiitake gomba.
Magyarország nagy dobása volt, amikor Gyurkó László negyedszázada kinemesítette a HK35 nevű laskagomba hibridjét. Sokan talán nem is tudják, hogy szerte a világon jelenleg csaknem teljesen ezt a fajtát használják árutermelésre. A nemzetközi gombatermesztési rangsort tavaly még Hollandia vezette, ám őket az idén várhatóan lekörözik a lengyelek, akik néhány éve nemzeti gombaprogramot indítottak.
Nálunk az ezredfordulón mért negyvenezer tonnás csúcshoz képest mára megfeleződött a gombatermesztés. A vadon élő gombákat viszont profi hálózat gyűjti be. A magyar vargányáért például felárat fizetnek az olasz vevők. Nehezen becsülhető, de tetemes gombamennyiség hagyja el hazánkat feketén, a „csomagtartó-kereskedelem” révén – fogalmazott a vadon termő gombákkal, főként vargányával, róka- és szarvasgombával kereskedő vecsési Vagoemt Kft. ügyvezetője.