Eljön a fóliázás ideje

Nálunk a tél végi napnak már van olyan ereje, hogy megmozduljanak tőle a növények, azonban a hő ehhez még kevés. És itt jön a nagy ötlet, a fóliatakarás, amikor csapdába ejtjük a Nap által kisugárzott kevéske hőt, amivel a zárt térben olyan hőmérsékletet érhetünk el, amely mellett a növények már növekedésnek indulnak. Mindennemű hajtatáshoz, illetve korai termesztéshez kertünk legnaposabb, legvédettebb, szélmentes részét szemeljük ki. Ez alapszabály, mint ahogy az is, hogy a hajtatáshoz mindig korai, rövid tenyészidejű fajtákat szerezzünk be.
A vásárolt energiával fűtött hajtatóberendezés fönntartása igen költséges, és csak nagyobb területen jöhet szóba a megtérülése. A hidegágyi hajtatás azonban egy átlagos házi kertben is gazdaságos lehet. Legegyszerűbb azokat a növényeket hajtatni, amelyek a télen is a földben vannak, és a hajtatásuk csak annyiból áll, hogy föléjük helyezzük a fóliát. Ilyen például az áttelelő saláta, a spenót, a sóska, a téli sarjadékhagyma és a petrezselyem. Ezekre már most is rátehetjük a fóliapalástot, ha a föld fagya fölengedett, és a tartóbordákat be tudjuk ásni a földbe.
A fólia alatti légtérben a fóliapalást nyitásával, illetve zárásával szabályozzuk a hőmérsékletet, akadályozzuk meg például az erősen napsütötte napokon a túlmelegedést. A fólia általában jobban tartja a meleget, mint a melegágyi ablakok, viszont ez utóbbiak jól takarhatók, aminek főként az éjszakai erős lehűlések idején lehet nagy jelentősége.
Ha a fűtetlen fóliasátrunkat csak most akarjuk benépesíteni, az első teendő a magágy, illetve palántaágy készítése. A hónapos retek vetése előtt érdemes érett szerves trágyát is a talajba dolgozni a tetszetős, nagy gumók termesztése érdekében. A karalábé is meghálálja a nagy adagú szerves trágyát, amelyből általában palántázni szoktunk. A fejes saláta is szebb lesz, ha szerves trágyát kap, nitrogénigénye különösen is kiemelkedő. Ezért, ha nincs módunk szerves trágyázásra, nitrogén műtrágyából az átlagosnál többet adjunk alája.
Különleges hajtatási módnak tekinthetjük a korai krumpli termesztését, amelyet előcsíráztatással érünk el. Ehhez a vetésre kiszemelt burgonyagumókat föl kell hozni a pincéből a napfényre, és olyan helyiségbe (verandára) vinni, ahol 10-14 şC-os a hőmérséklet. Lapos ládákban, egy rétegben helyezzük el a gumókat, hogy a nap jobban érje valamennyit. A krumpli a fényen rövid, zömök, lilás-zöldes csírákat fejleszt. (A gyatrán csírázó gumókat válogassuk ki és együk meg.) Másfél hónap után az előcsíráztatást fejezzük be, és – március végén, április elején – ültessük ki a gumókat, de úgy, hogy a csírák ne sérüljenek meg. Az így előcsíráztatott korai krumpli május végén már szedhető.