Nem krumpli, hanem batáta

A reformtáplálkozás hívei gyakorlatilag ugyanúgy készítenek belőle ételeket, mint a krumpliból. Pedig származásilag semmi köze hozzá. Ki gondolná, hogy az aprószulák nevű veszedelmes gyom közeli rokona ez az évelő növény, hosszú, kúszó indákkal. Levelei nagyok, szív alakúak, virágai hasonlóak a hajnalkáéhoz, amely szintén a rokona. Elsősorban megvastagodott gyökeréért termesztik. Viszont csak a gyökerek egytizede vastagszik meg, növényenként általában 4-10 darab.
A trópusi Amerikában őshonos növény elterjedt szinte az egész világon, s van, ahol népszerűbb, mint a burgonya. A mérsékelt égöv melegebb részein is foglalkoznak a termesztésével, ahol magas hőigénye kielégíthető. A gumószerűen megvastagodott édesburgonya szénhidrátban és béta-karotinban gazdag. A sárgás húsú fajták karotintartalma magasabb, mint a fehéres húsúaké. Sok benne a C-vitamin és a fehérje is, aminek összetétele hasonló a tojáséhoz. Délkelet-Ázsiában zsenge leveleit, hajtásait is fogyasztják, amelyekben még több a C-vitamin és a béta-karotin. Legnagyobb gazdasági jelentősége Ázsiában van, de Afrikában is fontos növény. A legtöbb termést Brazíliában takarítják be, ahol alkoholt is gyártanak belőle.
Hőigényes: éjjel-nappal meleg körülményekre van szüksége, növekedése 15 fokon leáll. A szárazságot jól tűri, félsivatagi körülmények között is termeszthető öntözés nélkül, ha elegendő csapadékot kap. A gyökérről nyert kis hajtásokkal szaporítják. Ezeket akkor választják le, amikor 6-10 levelesek. Utána kiültetésig mintegy hat hétig nevelik 24-27 fokos talajhőmérsékleten. Szaporítható hajtásdugványozással is. A szaporítóanyagot 100-120 centiméter sor- és 30-40 centi tőtávolságra ültetik ki. A legnagyobb termés a telepítés után 130-150 nap múlva takarítható be. A gyökereket akkor szedik fel, amikor a levelek sárgulnak, és a munkával végeznek, mielőtt a hőmérséklet 10 fok alá süllyedne, hogy az alacsony hőmérsékleten ne károsodjanak. Általában 8-12 tonnát terem hektáronként.