Turáni átok és az új szőlők

Amikor hozzászóltam a vitához, és azt mondtam, hogy ott van például a magyar nemesítésű új fajta, a Turán, akkor erre az volt a válasz, azt „felejtsük el”. Szerencsére egy-két pincészet már ráérzett a jó tulajdonságaira, és forgalmazza ezt az újdonságot. Ez a történet kissé szomorúsággal tölt el, mert azt mutatja, hogy nem ismerjük igazán az új értékeinket, és így aztán nem is fogjuk felkarolni azokat a kincseket, amelyekre más országok méltán büszkék lennének.
Kozma Pál csodálatos fajtája volt az Augusztusi muskotály, amelyet ma azért hívnak Palatinának, mert egy németországi kísérletben felfedezték, hogy az egyik legjobb rezisztens csemegeszőlő. Rögtön megvették és regisztrálták, Magyarországon később kapott állami elismerést, mint német földön. Kozma professzor rezisztens borszőlői, mint a Csillám, a Viktória gyöngye és a Duna gyöngye, sem hódították meg a magyar borászok szívét. Majd talán a németekét!
Csizmazia Darab József Zala gyöngyéje áttörést jelentett a rezisztens szőlők világában. De magyar földön mosolyogva sokszor csak úgy beszélnek róla, hogy „Zala gyönge”. Nos, ez a gyönge szőlő Kanadába is eljutott, és jégbor kategóriában egy nemzetközi versenyen kényszerítette térdre a világ borait, nagy aranyérmet szerezve a kanadai borásznak. Pedig magyar borásznak is szerezhette volna!
Csizmazia Darab József egyik nemesítési feladata az volt, hogy bikavér típusú, új vörösborszőlőket állítson elő. Ilyen lett a Turán, a Titán és a Tizián. Ennek a három magyar újdonságnak a kombinációjából lehetne akár egy új bikavért is összehozni, amely tripla hungarikum lehetne. De ettől a merész ötlettől neves borászok óvják a többieket. A Turán eredeti neve egyébként Agria lett volna, Eger régi római elnevezése alapján. Ezt nem engedélyezték itthon, ezért – mintegy „megátkozva” saját fajtáját – a nemesítő a Turán nevet adta szőlőjének. A színtiszta európai szőlőgéneket tartalmazó fajta még Agria néven került ki Kanadába. Furcsa érzés volt, amikor kezemben tarthattam az Agria feliratú borospalackot, amelyen származási helyként ez állt: Made in Canada. Lehetett volna Made in Hungary is!
A németeknek több rezisztens vörösborszőlő-fajtájuk is van, közülük legjobb a Regent. Ezt olyan szinten fényezik, hogy országos Regent-napokat tartanak, borünnepet neveztek el erről a szőlőről, amelyet a zöld mozgalmak is a zászlajukra tűztek, hiszen keveset kell permetezni. A hazai rezisztens szőlők közül pedig a Nero és a Bianca előbb lett az unió tagja, mint Magyarország.
Az tölt el örömmel, az imént felsorolt szomorú tények ellenére, hogy a kiskertmozgalomban valami elindult. A kertbarátok keresik, gyűjtik az újdonságokat, a rezisztens fajtákat, és így remélhetőleg nem kerülnek végleg a feledés homályába azok a hazai értékek, amelyeket a magyar szőlőnemesítők megálmodtak.