Illatos fekete gyémántok

Szarvasgomba-vadászatra indulunk Szilvásváradon Berecz Bélával, aki már nagyon kíváncsi arra, hogy öt éve telepített kis erdőjében mikortól lehet „szüretelni”. Szarvasgombát ugyanis lehet már termeszteni is, a gombagyűjtőnek nem kell magát kitenni az időjárás szeszélyei­­nek, és bóklászni az erdőkben. Persze a legtöbben még ezt teszik, feketén vagy legálisan, de gyűjtik az értékes, rücskös fekete gömböket.

 

Útban a kis erdőültetvény felé Berecz Bé­­lától, a Magyar Szarvasgombász Szö­vet­ség alapító elnökétől megtudom, hogy őt már régóta érdekli ez a téma, nemcsak itthon, hanem Franciaországban is tanulmányozta a szarvasgomba termesztését. Ebből az erdőgazdaságoknak is hasznuk lehetne, nemrégiben az Országos Erdészeti Egyesülés tagjainak egy szakmai kiránduláson sikerült felkelteni az érdeklődésüket. Valaha szarvasgomba-nagyhatalom volt Magyarország, az 1600-as, 1700-as években az uradalmi erdőkben külön családok foglalkoztak a gyűjtésével. Akkoriban három hónapig tudták tartósítani ezt a finomságot, például libazsírban is. A szarvasgombával töltött pulyka például csak a gazdag nagyurak kiváltsága volt. Pompás ízt kölcsönöz mindennek, jótékonyan hat az emésztésre, ráadásul fokozza a nemi vágyat és teljesítőképességet. Az első hatásáról sikerült is meggyőződnöm, hiszen a Villanegra étteremben volt szerencsém megkóstolni a szarvasgombával készült sajtkrémlevest, szarvashúst áfonyával, sőt még a somlói galuskába is tettek. Mindegyikbe csak leheletnyi vékonyan szelték és reszelték, hiszen a fűszeres íze a kuriózum, meg amúgy is méregdrága. Másik két hatásáról valószínű, hogy csak hosszabb tartamkísérlet után tudnék beszámolni, amit szívesen is vállalnék.

 

Nem véletlenül kedvelte Mátyás király is, sőt a francia konyha is tőlünk leste el a gomba használatát. Valamikor, például a múlt század elején sokat exportáltunk ebből a fekete gyémántból. (Így neveztek el egy róla szóló szaklapot.) Napjainkban a környezeti hatások miatt csökkent a termés, de még így is 8-10 tonnát gyűjtenek belőle évente. Ez természetesen becsült szám, hiszen nagyon sokan feketén csinálják, nem ritka, hogy ásóval, kapával esnek neki az avarnak. A szakszerű, legális változat az, amikor a gyűjtő területet bérel az erdőgazdaságtól, és kiképzett kutyával indul útra. Hajdanán próbálkoztak sertéssel is, de nagyon résen kellett lenni, mert az állat meg is ette a gombát, ha nem kapták el előle időben. Nemegyszer kísérőjének ujjával együtt.

Ennél sokkal biztonságosabb a kutya, tudom meg Bóta Miklóstól, aki jól kiképzett labradorjával kísér bennünket az ültetvény felé. Ezeket a kutyákat már pár hónapos korukban képezni kezdik, a szarvasgomba jellegzetes szaganyagával átitatott teniszlabdát kerestetnek velük. Ha a kutyát érdekli a dolog, akár két hónap alatt önállóan keres, ami értékét is megnöveli. Nem ritka, hogy akár félmillió forintért is gazdit cserélhet egy ilyen eb.