Meszeljük-e a gyümölcsfákat?

A gyümölcsfák kérge általában sötét árnyalatú. Napsütéses, de hideg téli napokon a kéreg déli-délkeleti oldala napközben felmelegszik, majd estefelé hirtelen lehűl. A nagy hőingadozás illetve a törzs napos és árnyékos oldala közötti jelentős hőmérséklet-különbség hatására a kéreg egy idő után hosszanti irányban megreped, és úgynevezett fagylécek keletkeznek. Ezek olyan nagy kiterjedésűek is lehetnek, hogy a fa létét veszélyeztethetik.

Komolyabb fagyok hatására a vizet és tápelemeket szállító farész is károsodhat, ami később a tápanyagellátásban jelenthet gondot. Fokozott a fagykár veszélye abban az esetben, ha ősszel indokolatlanul nitrogén műtrágyával láttuk el a növényt, illetve az időjárás túlzottan csapadékos volt. Ekkor a fa nedvkeringése gyorsabb, szövetei a hideg idő beköszöntéig nem szilárdulnak meg eléggé, és a vízzel telt laza szöveteket a fagy szétfeszíti.

A kéregpederések nemcsak csúnyák, de utat nyitnak a sebparazita kórokozóknak, a taplógombáknak. A sebek kezelését általában a tél végi metszések alkalmával végezzük el, ami már késő, mert a farontó taplógombák spórái enyhe esős téli időben nagyon gyorsan csíráznak. A taplófajok a növény víz- és tápanyagforgalmát nem zavarják, viszont a fa szilárdító szöveteit roncsolják. Ennek következményeként egy látszólag életerős, gyümölcsökkel jól berakódott fa erősebb szél hatására akár ki is dőlhet.

A fák törzsének védelmére 5-7 százalékos töménységű mésztejet szoktak használni. A fehér bevonat visszaveri a nap sugarait, így azok nem melegítik fel a törzset, ugyanakkor a mész fertőtlenít is. A munkát a fa nyugalmi állapotában, enyhe időben, az őszi lemosó permetezést követően ajánlatos elvégezni. Amennyiben tél végén történik a rezes lemosó kezelés, akkor is ősz végén, tél elején kell meszelni.