Növények a svédasztalnál

A nitrogén hiánya esetén a növények szára vékony lesz, az alsó levelek sárgulnak, száradnak, a gyökerek pedig hosszúra nyúlnak.A hüvelyes növények gyökerén lévő nitrogénmegkötő baktériumok képesek a levegő nitrogénjét hasznosítani. Ezért fontosak a biogazdálkodásban a pillangósvirágúak, de istállótrágyával, komposzttal is adagolhatjuk ezt az elemet.

Ha a növények kevés foszforhoz jutnak, színük sötét vagy kékeszöld, gyakran vörös vagy bíborvörös. A biogazdálkodásban a foszfor pótlására javasolt a csontliszt, a nyers ásványi őrlemények, a kőzetporok, a foszfátszappan és a Thomas-salak használata.

Kálium hiánya esetén csökken a növények betegségekkel szembeni ellenálló képessége. Pótlására a biogazdálkodásban javasolt a fahamu, az ásványi őrlemények és kőzetporok (alginit, glaukonitos homok, gránit, kálitrachit, kálium-szulfát, riolittufa, zeolit és földpát).

A kalcium hiánya a növényi csúcsrügy fejlődésének elmaradását, a levelek csúcsainak színtelenedését okozza. A szárba indulás elmarad, a levelek ragadós, zselatinszerű anyaggal fedettek, s hamarosan elpusztulnak. A biogazdálkodásban mészkőőrleményekkel, alginittel, gipsszel pótoljuk a kalciumot.

A klorofill képződéséhez szükséges magnézium hiánya esetén a növények alsó levelei sápadtak, de a főér zöld. Pótlására javasolt a dolomit, a magnezit és az alginit. Az anyagcsere-folyamatokban nélkülözhetetlen kén hiánya késlelteti a növények fejlődését.

A növények számára kis mennyiségben szükséges még bór, klór, vas, mangán, réz, molibdén, cink, vanádium is. Hiányukat vagy túlzott jelenlétüket a fentiekhez hasonló fejlődési rendellenességek, elszíneződések jelzik.

A biogazdálkodásban nem a növényt, hanem a talajt tápláljuk, így a helyes talajműveléssel és szerves trágyázással élővé tett talajból a növények „svédasztalról” táplálkozhatnak.