Rajzó cserebogarak

A cserebogár lárvája – a csimasz vagy pajor – 3 év alatt fejlődik ki a földben, így háromévenként jellemző a bogarak tömeges előfordulása, rajzása is. A talajból egy kis lyukon előbúvó bogarak alig hogy napvilágot látnak, azonnal enni kezdenek. Megrágnak szinte minden növényt, ami az útjukba kerül – de ha tehetik, válogatnak: a gyümölcsfajok közül a kajszit, a szilvát és a málnát különösen kedvelik.

Az alkonyattal (nász)repülő rovarok a levelek fonákára tapadva éjszakáznak. Reggel a hidegtől dermedt állapotukban lerázhatók – mint az érett szilva a fáról –, összegyűjthetők és megsemmisíthetők. Ez egyben a leghatásosabb védekezés is ellenük. Sokan tudják, hogy a cserebogár minden baromfi számára kiváló csemege.

A megtermékenyült nőstények a talajba fúrják magukat, s elhelyezik tojásaikat. Ezekből fejlődnek a lárvák (pajorok), amelyek a következő három éven át a növények gyökereit rágják, s ezzel tetemes kárt okoznak. A még fiatal, kicsi lárvákat a talajfertőtlenítő szerek elpusztítják, de a teljesen kifejlett, 2-4 centiméteres pajorok ellen azonban már hatástalanok.