Befagyasztott kajszitelepítés

Már hozzá kellene látni a tizenöt hektár gyümölcsös telepítéséhez, de egyetlen hiányzó szakvélemény miatt erre nincs remény. Saját földterületen, állami támogatás nélkül (!),
kellő szakmai tapasztalatok birtokában láttak az előkészítő munkához: elvégeztették a szükséges laborvizsgálatokat, megvan már a szaporítóanyag, tehát ugrásra készen állnak.

A hatvankét esztendős múltra visszatekintő, jelentős részben exportra termelő és szállító Bács-Zöldért Zrt. menedzsmentje évekkel ezelőtt határozta el, hogy a Kecskeméthez tartozó Borbáson kajszit telepít. Azt gondolták, ennek semmi akadálya nem lehet, mivel másoknak is vannak arrafelé hasonló ültetvényeik. Beszerezték a szakhatósági engedélyeket, de az egyik „fordulón” elvéreztek, így a termelőhelyi kategóriába való besorolás hosszú hónapok óta nem történik meg.

– Egy szakértőn múlik az egész! – mondja Bűdi Zsolt vezérigazgató. – Az általunk is tisztelt dr. Magyar Károly azt állítja, hogy a terület nem felel meg a kajszibarack termesztéséhez kívánatos klimatikus viszonyoknak. Vagyis a tavaszi fagyok károsíthatják a virágzó gyümölcsfákat, melynek terméskiesés a következménye. Ezzel mi nem értünk egyet, mert tudjuk, hogy évek óta nem találkoztak arrafelé fagyveszéllyel a naponta ott tevékenykedő gazdálkodók. Hiába ismételtük meg a területbejárást, a szakértő makacsul ragaszkodik az álláspontjához. Rosszul értelmezett hatalmi jogkörénél fogva kerékkötője a fejlesztésnek, és már eddig is jelentős anyagi és gazdasági kárt okozott a cégünknek.

Hasonló problémájuk van a környékbeli gazdálkodóknak is, ők szintén a területi szakértő véleményétől függnek, s mivel nem kapnak zöld utat a telepítéséhez, lehúzhatják a rolót. Ez pedig oda vezet, hogy Kecskemét környékéről eltűnik a messze földön ismert kajszibarack, ami az ugyancsak híres fütyülős barackpálinka alapanyaga is. Veszély fenyegeti ezt a gyümölcsöt, hiszen a régi ültetvények kipusztultak, elöregedtek. S ha helyükbe nem kerülhetnek újak, akkor maga az ágazat is lekerülhet a térképről.

– A kockázat a miénk – nyugtázza Bűdi Zsolt. – Nem azért ragaszkodunk a borbási területhez, mert máshol nem tudnánk ültetvényt létesíteni. Meggyőződésünk, hogy tökéletes termőhely a kajszibarack számára, Zemplénnel összehasonlítva sem gyakoribb itt a fagykár. Ma már léteznek korszerű fagyvédelmi rendszerek, melyeket alkalmaznánk. De hiába hivatkozunk erre, még korlátozott engedély kiadására sem hajlandó a szakértő, akit észérvekkel sem lehet meggyőzni.

Hogy valóban így van-e, azt dr. Magyar Károlytól kérdezem meg, aki az Érdi Gyümölcs és Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztő Kht. nyugdíjas szaktanácsadója.
– A kajszibarack korán fakadó növény, korán virágzik, ezért termésbiztonsága alföldi viszonyok közt igen rossz – szögezi le. – Körültekintően kell megválasztani a termőhelyet. Borbás alacsonyan fekvő terület, rendszeres faggyal kell számolni.

– Tehát nem adja meg az engedélyt?
– Ez nem csak az én személyemen múlik! Más kollégám is ezen a véleményen van. Szerintem kajszibarackot legfeljebb öt hektáron lehetne ott termeszteni, azt is kísérleti jelleggel, a fennmaradó területre más gyümölcsfajtákat javaslunk.

Dr. Magyar Károly szerint még nem került pont az ügy végére. Elképzelhetőnek tartja, hogy kisebb parcellán, megfelelő fagyvédelem mellett telepíthetne kajszit a Bács-Zöldért Zrt. Mindazonáltal nem érti, miért vállalna pluszköltségeket a cég, és miért ragaszkodik annyira a borbási földtulajdonához, amikor – szavait idézve – másokat „sikerül lebeszélnie” kajsziültetvény létesítéséről.