Már a léalma sem a régi

A szabolcsi alma fogalommá vált az elmúlt évtizedekben, idén azonban nem sok örömüket lelték benne a gazdák. Verte jég, cibálta szél, rágta moly, a pocsék idő még a jövő évi termés egy részét is elintézte.

Kertünk-udvarunkBalogh Géza2010. 09. 17. péntek2010. 09. 17.

Kép: Kecskemét, 2006. augusztus 23. Almaszedés Bács- Kiskun megyében. A Kecskemét közeli almásokban megkezdődött a korai érésű téli alma betakarítása. A tavaszi eső miatt az idei termés kevesebb - megközelítőleg 30-35 tonna hektáronként, de a megfelelő gondozásnak és a napsütéses nyárnak köszönhetően kiváló minőségű. A leszedett első osztályú Gala almát az EU piacára exportálják. Fotó: Ujvári Sándor

Már a léalma sem a régi
Kecskemét, 2006. augusztus 23. Almaszedés Bács- Kiskun megyében. A Kecskemét közeli almásokban megkezdődött a korai érésű téli alma betakarítása. A tavaszi eső miatt az idei termés kevesebb - megközelítőleg 30-35 tonna hektáronként, de a megfelelő gondozásnak és a napsütéses nyárnak köszönhetően kiváló minőségű. A leszedett első osztályú Gala almát az EU piacára exportálják. Fotó: Ujvári Sándor

Nehéz ősz elé néz a hazai almatermesztés központja, Szabolcs. A rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt nemcsak a minőség gyengébb a szokotthoz képest, de a termés mennyisége is alacsonyabb. A megyei agrárkamara legutóbbi felmérése szerint Szabolcs-Szatmár-Beregnek gyakorlatilag nincs olyan nagyobb, egybefüggő ültetvénye, amit ne ért volna valamilyen elemi kár az idén.

A szokottnál sokkal több csapadék hullott, az év első felében volt olyan hónap, amikor az átlagos mennyiségnek több mint háromszorosa esett. Soha nem látott mértékben pusztított a belvíz, s akkor még nem is beszéltünk a rendszeresen lecsapó viharokról.

Az ágazatot ért károkat mintegy hatmilliárd forintra becsülik. A mezőgazdasági kárenyhítési alaphoz eddig több mint hétezer káreseményt jelentettek be a gazdák, de ez a szám valószínűleg megközelíti majd a tízezret.

A almáskerteket azonban nemcsak a tavaszi, nyári viharok tépték, cibálták. A téli fagyok se kímélték, ami a gyümölcstermesztésben akár több évre is kiható károkat okozott. Különösen szembetűnő ez a jelenség egyes rétközi kertekben, ahol nem csak az idei termés semmisült meg, de a termőágak is súlyosan sérültek.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal felmérése szerint országosan 610 hektár ültetvény károsodott súlyosan a belvíztől, amiből 470 hektár Szabolcsra esik, ahol még jelenleg is nagy területeket borít belvíz, de ennél jóval nagyobb a túlnedvesedett kertek aránya. A sok csapadék nagyon súlyos helyzetbe hozta a növényvédősöket, akik nem akkor permeteztek, amikor kellett volna, hanem akkor, amikor lehetett. Sok esetben lehetetlen volt a rovarok (például az ilonca és a moly) elleni védekezés is. A tradicionális termőterületeken óriási a varasodás mértéke, a gyepesítetlen sorközök pedig még mindig nagyon sok ültetvényben alig járhatók, nehezítve ezzel a további növényvédelem és gyomszabályozás, sorművelés teendőit.

Ez a már önmagában is súlyos probléma tetéződött a jég- és viharkárokkal. Június közepén Újfehértó, Nagykálló, Nyírbátor vonalában orkán erejű szél tarolta le az ültetvényeket, augusztus derekán pedig Tiszalök térségében pusztított jégveréssel tetézett vihar. A szinte hetente keletkező szélrohamok súlyos károkat okoztak a támrendszerekben és a fákban is. A legnagyobb veszteségeket a Kisvárda, Tiszavasvári, Csenger, Baktalórántháza környéki kertek szenvedték el, Felső-Szabolcsban például a terméskiesés meghaladja az ötven százalékot.

A legtöbb kertben gyenge minőségű és kevés a gyümölcs. Az átvételi árak épp ezért magasabbak lesznek, mint a korábbi években. A léalma kilójáért már most huszonhárom-huszonöt forintot kínálnak a tavalyi nyolc-kilenc forinttal szemben, az étkezési gyümölcs átvételi ára pedig minden bizonnyal meghaladja majd a hatvan-hetven forintot – de ez a gazdákat aligha vigasztalja. A károkat ugyanis még ezek az árak se képesek kiegyenlíteni.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek