Mi kell a komposztba?

Nos, a szerves kerti és konyhai hulladékok értékes humusszá válhatnak, amennyiben komposztot készítünk belőlük. Így elkerülhető a műtrágya használata, s kidobásra váró hulladékaink is jó célt szolgálhatnak.

Nézzen ki kertjében egy félárnyékos területet, majd lazítsa fel a földet, míg a kötött talajt érdemes homokkal felszórni. Célravezetőbb, ha nem csupán halomba gyűjti a növényi hulladékot, hanem tárolót, keretet készít fából vagy drótfonalból, s abban érleli az alapanyagokat. A keret kellemesebb látványt nyújt, továbbá a falécek lazább elhelyezése segíti a komposzt szellőzését is, azt kezelhetőbbé teszi.

A tároló aljába először lassabban lebomló, nagyobb gallyakat helyezzen, utána jöhetnek a könnyebben rothadó szerves hulladékok. Komposztba kerülhetnek tehát a levelek és a lombok, de itt a helye a fahamunak, a lenyírt fűnek, a gyümölcs és zöldség maradékának, a lemetszett növényi részeknek, az elszáradt szobanövénynek, a filter nélküli teafűnek, a kávézaccnak, de még a tojáshéjnak is.

Érdemes a hulladékot nagyjából 30 centiméteres magasságonként földdel betakarni – tehát rétegeket kialakítani –, és a készülő humuszt időnként megforgatni, hogy a komposzttelep körüli kellemetlen szagok kialakulását elkerüljük, illetve a megfelelő szellőzést elérjük.

Körülbelül fél-egy év szükséges ahhoz, hogy az összegyűjtött hulladékokból tápanyagban gazdag biotrágya váljon. Ez hosszú idő, ám ha rétegenként magas mésztartalmú komposztindítót is adunk a masszához, felgyorsíthatjuk a folyamatot. E lépés elhagyható, ha a komposztba eredetileg is sok – úgyszintén meszet tartalmazó – tojáshéjat kevertünk.

Az így elkészült humusszal bátran palántázzon, terítse növényei alá és az ágyásokra, faültetésnél tegyen néhány lapáttal a gödörbe. Szorgoskodásának friss zöld hajtások és bőséges termés lesz a jutalma.