Robot feji a biotejet

Szigorú feltételei vannak a biogazdálkodásnak: nem használhatnak kémiai növényvédő szereket a takarmány előállítása során, a tehenek nem kaphatnak takarmánykiegészítőket és hozamfokozókat, ahogy tilos a tömeges gyógyszeres kezelés is. Az állatoknak jobb körülményeket kell biztosítani, mint egy hagyományos tehenészetben, nincs szarvtalanítás, kikötés, a borjakat nem különítik el, az állatokat legeltetik. Mindezt teljesíteni kell ahhoz, hogy a minősítő szervezet – esetünkben a Biokontroll Hungária Kht. – bio minősítéssel lássa el az előállított tejet.

– Miért vállalja bárki is ezt a sok többletköltséggel járó technológiát?
– A kilencvenes évek végére kiderült, hogy a tejhasznú szarvasmarhatartás jövedelme az önköltséget sem éri el. A tulajdonosok folyamatosan kutatták a kitörési lehetőséget, s így született meg a döntés egy nyugat-európai tanulmányút során, hogy átállnak az ökogazdálkodásra – kezdi a történetet Ancsin Péter, a gyulavári Körös-Maros Biofarm Kft. ügyvezetője.

A biotej előállítása sok olyan kötöttséggel jár, amelyek a termelést megdrágítják. Az ezernyolcszáz hektár szántón sokkal kisebb termésátlagot lehet elérni, mint ha növényvédő szert is alkalmaznának. A holstein-fríz tehenek a hagyományos technológiákkal évi 11-12 ezer liter tejet adnak – biokörülmények között hétezernél nem lehet tőlük többet várni. A nagyobb előállítási költségek egy részét lehet az árban érvényesíteni, ugyanakkor a tejpiaci hullámzásokat a biotej ára is pontosan követi. Módosítani kellett a géppark szerkezetét is, és igen nagy feladat volt a dolgozók szakmai felkészültségének erősítése is.

A tej legnagyobb részét feldolgozóknak adják el vagy exportálják, de belevágtak a direkt értékesítésbe is: két szállítójárműből árusítanak nyers tejet Gyulán és környékén, valamint három tejkiadó automatát is működtetnek.
– A jelenlegi magyar vásárlói szokások nem respektálják a biominősítést. Hiába árusítjuk lényegesen olcsóbban az egészséges biotejet, mint a hipermarketben, a vevők elsősorban az ár szempontján választanak. Nem túl széles az a kör, amely hajlandó a jobb minőségért magasabb árat fizetni – mondja Ancsin Péter.

– Vajon megérte-e áttérni a biogazdálkodásra egy ilyen nagyságrendű mezőgazdasági vállalkozásnál?
– Ha pusztán a tejértékesítés árbevételét és költségeit nézzük, akkor egyértelműen nem a válasz. Csakis akkor lehetséges nyereségesen gazdálkodni, ha több lábon áll a cég. A tej mellett termelünk biogabonát is, elsősorban tönkölybúzát, étkezési és takarmányozási célra egyaránt. Nagyon nagy hangsúlyt helyezünk a fejlesztésre is: cégcsoportunk a régió egyik legjelentősebb agrárinnovációs központja. Terveink között szerepel a térség egyetlen biogázüzemének elindítása, és az országban egyedül nálunk működik teljesen automatizált fejőrobot. Önálló fejlesztési egységet működtetünk, ami egyáltalán nem jellemző a mezőgazdasági vállalkozásokra. Hat egyetemmel, három kutatóintézettel és több, innovációval foglalkozó vállalkozással állunk munkakapcsolatban. Ilyen módon növelhető a hatékonyság, s fordítható nyereségesre a gazdálkodás. Csakis így válhattunk Közép-Európa legnagyobb biotejtermelő üzemévé – fogalmazta meg válaszát Ancsin Péter.