AIDS-szűrésen a lovak

Az idén a szűrővizsgálatok során a kórokozó vírust főként importból származó lovakban mutatták ki. Ez arra utal, hogy a határok megszűnésével még fokozottabban kell ügyelnünk a lószállítások és -vásárlások állat-egészségügyi körülményeire is, annál is inkább, mert a betegség egészséges állományba történő behurcolása legtöbbször tünetmentes, de fertőzött állatokkal történik. A fertőzött lovak a vírust életük végéig hordozzák, tehát tünetmentes időszakokban is állandó veszélyforrást jelentenek.

A betegség terjesztésében vérszívó rovarok is részt vesznek, de előfordulnak különböző eszközökkel történő fertőződések is (például vérvételkor nem steril a tű). Tapasztalatok szerint a fertőzött ló váladékaival (orrváladék, nyál, vizelet, bélsár) is üríti a vírust, azt a fogékony lovak szájon át is felvehetik. A csikó anyjától még születése előtt megfertőződhet.

A lovak fertőző kevésvérűsége (népies elnevezése mocsári láz, de a lovas szakmában ló-AIDS-nek is hívják) bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Ez azt is jelenti, hogy megállapítása esetén különböző hatósági intézkedések történnek (forgalmi korlátozás, zárlat, fertőtlenítések), sőt a fertőzött állatot állami kártalanítás mellett el is pusztíthatják. Nálunk előírás a sport- és versenylovak évenkénti, egyéb lovak háromévenkénti vérvétellel történő szűrővizsgálata, még akkor is, ha a ló nem hagyja el telephelyét. Bármilyen hihetetlen, a betegség elleni védekezés alapjait az akadályozza, hogy sok településen hiányos a lovak nyilvántartása, azt sem tudják, hol és kinél van ló, és az is előfordul, hogy a lótartó ellenszegül a tesztvizsgálatnak.

Megelőzhetjük a bajt, ha ismeretlen eredetű, egyedi megjelöléssel és érvényes állat-egészségügyi okmányokkal nem rendelkező lovat nem veszünk, még akkor sem, ha azt kedvező áron adnák. Kancánk fedeztetése esetén győződjünk meg arról, hogy a mén tesztje negatív. Még a tenyésztők körében is kevéssé ismert az Európai Bizottság ez év nyarán hozott határozata, mely a Romániából származó lovak szállításának szigorításait tartalmazza (szállítás előtt 90 napos elkülönítés, betegség kimutatására irányuló dupla teszt, beültetett csip, útlevél, állat-egészségügyi bizonyítvány). A fogadó gazdaságban pedig 30 napos elkülönítést és tesztelést írnak elő. A tünetmentesség önmagában sajnos nem garancia, mert a betegség lappangási ideje 1 héttől 3 hónapig terjedhet attól függően, hogy mennyi az egészséges állatba átvitt vírus.