Falatnyi boldogság

A csokoládé alapanyaga a kakaóbab, amely Dél-Amerika esőerdőiből származik, és a kontinens meghódítása után került Európába, majd tovább Ázsiába és Afrikába. Az őslakos maják és aztékok a kakaóbabot magas tápértéke miatt fogyasztották, de fizetőeszközként is használták. Ültetvényeken a kakaófa általában három méter magasra nő meg. Göcsörtös törzséből ágaznak ki a hosszú kocsányon függő virágok, melyekből a beporzást követően fejlődnek ki a sárga, a narancs, a piros, a lila vagy a barna színű termések.

Ezekben általában 60 mag képződik, melyekből a feldolgozást követően két félkész termék készül: kakaóvaj és kakaópor. A kakaóvaj nem más, mint a kakaóbabszemekből nyert zsíranyag, a kakaópor pedig a tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por. Ezekből készülnek Gombóc Artúr kedvencei, a három csokoládéfajta: fehér csokoládé, étcsokoládé, keserű csokoládé.

Az utóbbi időkben egyre többet hallunk az étcsokoládé jótékony hatásairól. Vizsgák előtt és alatt a diákok szívesen fogyasztják, az agyi véráramlás serkentését várva tőle. A tudósok kimutatták, hogy a rendszeres csokifogyasztóknál szívvédő hatása van és csökkenti a vérnyomást. Már az illata is szépséges gondolatokat ébreszt, nem beszélve a csoki hatására kialakult boldogságérzetről – ugyanis elősegíti a boldogsághormon termelődését. A kozmetikai ipar is felfedezte már magának jótékony hatásait – ha megengedhetjük magunknak, elmehetünk egy csokoládémasszázsra, hogy bőrünket feltöltsük vitaminokkal, és lelkünket is ápoljuk a felszabaduló aromákkal.

Ám ne érezzük felhatalmazva magunkat a töménytelen csokoládéfogyasztásra, hiszen számos káros hatása is van. A legtöbb készítmény sok cukrot tartalmaz és magas a kalóriaszintje. Nagy mennyiségben vesekőképző lehet és függőséget okozhat. A tudósok szerint az optimális fogyasztás havi három tábla étcsokoládé nassolása, amivel életünket is meghosszabbíthatjuk.