Konténerest vagy nem?

Adódik a kérdés, hogy ezek a drágább változatok milyen előnyökkel kecsegtetnek? Érdemes-e többet fizetni értük, mint szabad gyökerű társaikért?

A konténeres szőlő és gyümölcs bármikor ültethető, kivéve a fagyos napokat. Ezzel szemben a szabad gyökerű csemeték ültetési ideje korlátozott: lombhullástól rügypattanásig tart. A cserepes növények növekedési erélye jól mutatja az oltvány kondícióját. A hagyományos oltványoknál egy eke elvághatja a gyökereket a kitermelésnél, és így nem a koronát kell figyelnünk a vásárlásnál, hanem a „lábát”. A konténeres növények fajtaazonosítása sok esetben egyszerűbb, mert az árudákban már egy-egy szem gyümölcsöt is hozhatnak. Láttam például, hogy a konténeres dióoltványon díszlett a termés, sőt az áfonyán, az almán is, így ennek alapján biztosra mehetünk.

A konténeres rózsák esetén is a színazonosság és az illatosság így ellenőrizhető a legbiztosabban, hiszen még van rajta virág. A hagyományos oltványok esetén csak a vesszők és a jelcímkék alapján tudunk tájékozódni. A nehezen gyökeresedő gyümölcsfajok esetében, mint a mandula és az őszibarack, előnyös a konténeres példány, mert már az első évi növekedése is jóval erősebb lesz a cserepes változatnak, és így több évet is nyerhetünk a termőre fordulással. Arról nem is szólva, hogy a konténeres oltványok eredése garantáltan százszázalékos, míg a hagyományos oltványok esetében ez a magas eredési arány nem minden esetben biztosítható. Ezek a legfontosabb mérlegelési szempontok, amelyek alapján választhatunk.

De nem szóltunk még a fajtaválasztásról. Ma még nem kapható a teljes fajtaválaszték konténeres változatban. Így, ha ragaszkodunk az adott fajtához, akkor ősszel vásároljuk meg a csemetét. Vermeljük el télire, és tavasszal ültessük végleges helyére. Ez a megoldás a melegigényes gyümölcsökre és a szőlőre érvényes elsősorban, hiszen ezek tavasszal jobban erednek.