Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Elvarázsolta a német tapsifüles mérete, eleganciája. Ezért tenyészti Bede Sándor, aki már nemzetközi kiállításokon is díjakat nyert velük. Fel is készíti őket a sikeres szereplésre.
Kép: Püspökladány, 2011. április 07. Bede Sándor nyúltenyésztő, német óriás. Fotó: Ujvári Sándor
Valóban gyönyörű nyulakat láthatunk a püspökladányi családi ház portáján, ahol olyan körülmények között élhetnek a tapsifülesek, hogy semmiben ne szenvedjenek hiányt. A mintafarm tulajdonosa a harminckét éves Bede Sándor, aki már több mint tízéves tenyésztői tapasztalattal rendelkezik.
– Honnan jött az ötlete, hogy már tizenévesen nyulakkal foglalkozzon?
– Mezőtúron végeztem gépészmérnökként, de már a főiskolán azon gondolkodtam, mit kéne csinálni szabadidőmben. Ekkor döntöttem a húsnyúl tenyésztése mellett. Sajnos az átvételi árak olyan alacsonyak voltak, hogy nem érte meg vele foglalkozni: csak 300 forintot fizettek kilójáért. Most, tíz év után 350 forint az ár, ez is kevés, ezért nem csinálják sokan. Szerintem a duplájáért kellene felvásárolni, akkor lenne egy kis haszon rajta. Akkor döntöttem úgy, hogy tenyészállatokat fogok nevelni, mert azokat jó áron el lehet adni. A német óriásnyulat választottam, mert ez tetszett meg a legjobban. Elvarázsolt a mérete, az eleganciája. Azóta megalakítottuk a fajtaklubot is.
– Valóban szépek ezek a nyulak! És tényleg óriás méretűek.
– Van, amelyik tíz kilónál is nehezebb. Több mint tíz éve eljárok velük kiállításokra, még külföldre is. Minden évben valamilyen díjjal térek haza, ami jó érzéssel tölt el. A tenyésztés a szenvedélyemmé vált, kiállításokon bírálóként is ténykedek. Természetesen olyanokon, ahol az én állataim nem szerepelnek.
– Ezek szerint nagyobb szakértelmet kíván a tenyésztés, mint a húsnyúltartás?
– A német óriást nem egyszerű tenyészteni, sokkal több a buktatója, mint más fajtáknak. Például nehezen vemhesülnek, ezért többször kell próbálkozni a termékenyítéssel. Ha sikerül, akkor meg nem úgy fial, ahogy kellene: szétszórja a kölykeit, nem szoptatja őket. Ilyenkor dajkásítom őket. Naponta legalább két órát foglalkozni kell velük, hogy minden rendben legyen, és ne betegedjenek meg. Ha bármi bajuk esik, hirtelen elpusztulhatnak, ezért a betegségeket meg kell előzni. Szerencsére nálam csak 2-3 százalék az elhullás aránya. Már nyolchetes kortól készítem őket a kiállításra, mindennap tanítom nekik egy asztalon a megfelelő beállást. Ezzel előnyt élvezek az erre nem figyelő tenyésztőtársakkal szemben.
– Hogyan tudja megelőzni a betegségeket?
– A mixomatózist a szúnyogok terjesztik, az ellen oltani kell. Másik gyakori betegség a kokcidiózis, ellene egy választáskori gyógyszeres táp etetése segít. És természetesen fontos a tiszta környezet, a szakszerű takarmányozás. Főállásban a biharnagybajomi takarmánykeverő üzem vezetője vagyok, ahol fajtaspecifikus nyúltápokat is gyártunk, saját receptúra alapján. Még kakukkfű is van benne, jó illatot ad neki. Annyira bevált, hogy még a Dunántúlról, sőt Romániából is jönnek érte. Ahogy a nyulaimért is még Ukrajnából, Szerbiából és Szlovákiából is. Akár kétszázat is el tudnék adni egy nap alatt. De nem a pénzért csinálom. Volt egy kiállításgyőztes nyulam, amiért rengeteg pénzt ajánlottak, de nem adtam oda. És, tudja, minek örülök még nagyon? Hogy négy és fél éves kisfiam mindig mellettem van, együtt etetünk, még a kiállításokra is jön velem. Neki a fekete a kedvence. És már ő is tagja a fajtaklubnak.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu