Jó esély a másodtermesztésre

Ezek a rövid tenyészidejű fajták közül kerülnek ki, de fontos feltétel, hogy bírják a meleget, a szárazságot, és a hosszú nappalok hatására ne menjenek magszárba. Ilyen például a zöldbab, amit akár még július közepén, sőt végén is vethetünk. E célra részesítsük előnyben a bokorbabfajtákat, mint például a Budai piaci, a Róna, a Rege, a Rézi, a Velox, a Cerka vagy a Cherokee (ez utóbbiról az a hír járja, hogy mélyhűtésre a legjobb). Kifejtőbabnak a Carioca tarkabab ajánlható, amely teljesen beérve szárazbabnak is kiváló.

Ha most vetünk rövid tenyészidejű sárgarépát, 90–110 nap múlva már szedhetjük. Magágyát 20-25 cm mélyen megforgatva készítsük elő. Vetés előtt és után lehetőleg könnyű sima hengerrel tömörítsük a talajt, mert így gyorsabb és egyenletesebb lesz a kelés. Száraz időszakban a csírázás elősegítéséhez öntözni kell (lehetőleg finom porlasztással kijuttatva a vizet). Fontos, hogy a sárgarépa talaja folyamatosan és kiegyenlítetten nedves legyen, mert így nem szakad meg a fejlődése.

Rövid tenyészidejénél fogva az új-zélandi spenót is alkalmas másodtermesztésre, ám a sok meleg mellett sok vizet is kíván. Magját 70x40 centiméter távolságra vessük. Ha öntözzük a már kifejlett állományt, hetente szedhetjük. Fogyasztásra a fiatal hajtásvégeket csípjük le, amivel újabb hajtások képzésére serkentjük a spenótot.

Nyári és téli retket is vethetünk, ez utóbbi tárolásra is alkalmas. Mivel ez a kultúra érzékeny a talajuntságra, ne vessük önmaga után. A retek közepes tápanyagigényű, közvetlen szerves trágyát azonban nem kíván. Fontos tudni, hogy a túlságosan sok nitrogén rontja a retek ízét és pudvássá teszi. Homokos földbe 3-4 centiméter mélyre vessük a magot, kötöttebb talajba ennél sekélyebben. Sortávolságnak 30-40 centimétert válasszunk, a sorokon belül egymástól 15 centire kerüljenek a magok. Aszályos időszakban öntözzük az ágyást, és ne hanyagoljuk el a kapálást. A nyári retek te¬nyész-ideje 50–70 nap, a télié 100–120.