Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Minél szegényebb egy ország, jövedelmének annál nagyobb részét kénytelen a lakosság élelemre költeni. Mi a fizetésünk negyedét, harmadát faljuk fel. A tavalyi adatok szerint egy „átlagmagyar” havonta 18 ezer forintot költött a legalapvetőbb élelmiszerekre. Ez szinte csak a létfenntartásra futotta.
A havi létminimumot a KSH 2007-ben, egy egyetlen aktív korú felnőttből álló háztartásra 66 271 forintban állapította meg. Ezt az összeget vették alapul más összetételű háztartások minimumköltségeinek kiszámításakor is. A különböző módosító szorzók használatával végül az jött ki, hogy egy négyfős, kétkeresős, kétgyermekes családnak 192 186 forint a minimum a szükséglete, míg egy nyugdíjas pár már 102 720 forintból is kijön.
Ezekből az összegekből kell futnia a lakások fenntartására, közlekedésre, iskoláztatásra, cipőre, ruhára, vagy ne adj isten könyvre, mozira, színházra is. S természetesen eszünk is, hogy éljünk. A létminimumhoz mért, kerekítés nélküli összeg, amit havonta megeszünk: 17 577 forint. Ezt az összeget az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által összeállított táplálékminimum élelmiszerkosár alapján számították ki. Az OÉTI szerint napi 2400 kalóriára, ezen belül 81 gramm fehérjére, 83 gramm zsírra és 356 gramm szénhidrátra van szüksége egy átlagembernek. A statisztikusok – nem véve figyelembe az élelmiszerek minőségét – csupán a számokra támaszkodva, az ezeket a mennyiségeket tartalmazó legolcsóbb élelmiszerek tavalyi átlagáraiból állapították meg a majdnem 18 ezer forintos összeget.
Az ország lakosságának 14 százaléka – azaz 1,4 millió ember! –, akik létminimum alatt élnek még ennél is kevesebb pénzből kénytelen megoldani a mindennapi – a minimumot jócskán alulról súroló – élelmezést.
Az elmúlt öt évre visszatekintve, a létminimumhoz képest az élelmiszerekre költött pénz aránya nem változott jelentősen. Tavaly a kereset 24 százaléka ment élelmiszer-kiadásra, míg 2002-ben ez 29 százalék volt. Ugyanakkor az élelmiszerár-emelések következtében a fogyasztás is visszaszorult, s így kevesebbért fizetünk ugyanennyit. A legszembetűnőbb az alapélelmiszerek visszaszorulása 2002-höz viszonyítva: kenyérfélékből majdnem 20 kilóval, míg tejből 10 literrel kevesebbet fogyasztunk éves szinten. A tendencia tovább folytatódhat, hiszen az idei év a gazdasági válság hatásait is magán viseli, így feltehetően a családi kasszából még több pénz t kell a napi élelmezésre kiadni.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu