Ne menjen korán nyugdíjba!

A korábban tervezettnél gyorsabban emelné a kormány 65 évre a nyugdíjkorhatárt. A Gyurcsány kabinet 2016-tól évente 4 hónappal emelte volna a jogosultsági korhatárt, a Bajnai csomagban azonban már 2012-es kezdet, és évi 6 hónapos emelés szerepel. A öregségi nyugdíj-korhatárár így már 2023-ban elérné a legtöbb EU tagállamban is érvényes 65 éves életkort.

Szintén korábban – 2013 helyett már 2011-től – vezetnék be az előrehozott nyugdíjazáshoz kötődő szigorúbb nyugdíjcsökkentést, az úgynevezett malus szabályozás módosításával. Ekkortól a mai szabályozáshoz képest nagyobb veszteséggel lehetne a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulni. A tervek szerint az öregségi korhatár elérését megelőzően legfeljebb 2 évvel lehetne csak előrehozott nyugdíjba vonulni. A megállapított nyugdíj összege az első „hiányzó” évben havi 0,3%-kal, a második évben pedig havi 0,4%-kal csökkenne. Így 2011-től az idő előtt nyugdíjba vonuló férfiak már 8,5 százalékot, a nők 13,2 százalékot veszítenének az öregségi ellátásukból.

Az intézkedés célja, hogy a gazdaságilag aktív munkavállalókat hosszabb ideig maradjanak a munkaerőpiacon. Magyarországon ugyanis az Európai Unió átlagához képest meglehetősen gyakori az idő előtt nyugdíjazás. Az átlagos nyugdíjba vonulási életkor két és fél évvel kevesebb, mint a nyugdíjkorhatár. A rokkantsági nyugdíjasokkal együtt pedig a nyugdíjba vonuló férfiak átlagos életkora alig több mint 56 év, a nőké 55,2 év. A korhatár alatti öregségi és rokkantnyugdíjasok száma eléri a 650 ezer főt, vagyis a munkaképes korú népesség tizede nyugdíjas.

Mivel Magyarországon a legtöbb Európai országhoz hasonlóan a nyugdíjakat a keresők társadalombiztosítási befizetéseiből fizetik, a meglehetősen csekély foglalkoztatási szint mellett a nagyarányú nyugdíjas réteg eltartása mind nagyobb terheket ró a gazdaságilag aktív rétegre. Itthon mintegy 1,5 eltartott jut egy aktív dolgozóra, szemben Európa 1,3 körüli átlagával. Az átlagos élettartam növekedésének köszönhetően pedig várhatóan tovább nő a nyugdíjas korú népesség aránya.  A nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának kérdése ezért szinte valamennyi fejlett országban komoly fejtörést okoz. A kiugróan alacsony hazai foglalkoztatás és a korai nyugdíjba vonulás miatt a hazai szakértők is évek óta kongatják a vészharangot. A feltételeinek szigorítása nélkül ugyanis előbb-utóbb összeomolhat a hazai nyugdíjrendszer.

Kérdés persze, hogy az idős korúak képesek-e kihúzni a nyugdíjkorhatárig a munkaerőpiacon, hiszen sokan éppen a munkanélküliség elől menekülve választják a korai nyugdíjazást. Varga Ágnes, a szociális minisztérium nyugdíj-biztosítási osztályának vezetője a Népszabadság kérdésére azt mondta: Azoknak is megéri kihúzni a nyugdíjig tartó időszakot, akik elveszítik az állásukat. A munkanélküli ellátások ugyan kevesebb bevételt hoznak a nyugdíjnál, viszont ha valaki így éri el a nyugdíjkorhatárt, akkor teljes ellátásra lesz jogosult.

A kormány a munkában töltött idő meghosszabbításának ösztönzésén túl a nyugdíjak csökkentésével is igyekszik megnyirbálni a nyugdíjkassza kiadásait.

Megszüntetik a tizenharmadik havi nyugdíjat, amelynek a második részletét idén már nem fizetik ki. Helyette 2010-től a GDP elvárt növekedéséhez kötött nyugdíjprémiumot vezetnének be, vagyis a gazdaság teljesítményétől tennék függővé a nyugdíjasok plusz juttatását. A tizenharmadik havi ellátás megszüntetése átlagosan 8,3 százalékkal csökkenti a nyugdíjakat.

Ehhez jön még, hogy a korábbi évek előnytelenebb szabályai miatt alacsonyabb nyugdíjat kapók  hátrányát enyhíteni hivatott nyugdíjkorrekciót ez év szeptemberéről 2010. januárra halasztják, a 2010-re tervezettet pedig hosszú távra elhalasztják. Várhatóan változik az évi nyugdíjemelések számításának szabálya is, de a kormányprogramban egyelőre még nem szerepelnek konkrétumok.