Görögország 780 millió eurót tervez költeni a tengeri biodiverzitás védelmére

Görögország 780 millió eurót tervez költeni a tengeri biodiverzitás védelmére és a tengerpartok szennyezésének csökkentésére – jelentette be Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök a Katimerini című görög lapban hétfőn megjelent írásában.

KözéletMW 2024. 04. 20. szombat2024. 04. 20.

Kép: Illusztráció, Fotó: Shutterstock/Pablo Joanidopoulos, Forrás: shutterstock

Beautiful,Image,Of,Big,Fish,School,Swimming,Under,The,Sun
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/Pablo Joanidopoulos Forrás: shutterstock

Görögország csendesen, de módszeresen vezető szerepet játszik a drámai következményekkel járó éghajlatváltozással szembeni küzdelemben – írta a kormányfő.

Athénban kezdődött meg hétfőn a 9. Mi Óceánunk elnevezésű nemzetközi konferencia mintegy 120 ország részvételével. A rendezvényen várhatóan számos új vállalást jelentenek majd be a résztvevők a tengeri biodiverzitás védelme érdekében.

Görögországnak van a leghosszabb földközi-tengeri partszakasza, területének részét képezi több ezer sziget. Már törvényben rögzítették azt az elképzelést, hogy a jövőben bővítik a tengeri természetvédelmi területeket: 2030-ra a területi vizeken 30 százalékkal növelnék a védett régiók kiterjedését.

Múlt héten egy kormányzati tisztségviselő közölte: 

a Jón-tengeren és az Égei-tengeren is létrehoznak egy-egy tengeri természetvédelmi területet. Ezek határát tudományos kutatások eredményei alapján fogják kialakítani 2025 elejéig. A tervek szerint a két új természetvédelmi terület a görög vizek 32 százalékát fedi majd le.

Az Égei-tengeren tervezett nemzeti park terve némi bosszúságot váltott ki a szomszédos Törökországban. Ankara múlt héten jelezte, hogy nem hajlandó elfogadni, ha "kész helyzet elé állítják vitatott földrajzi kérdésekben". Erre válaszul Görögország azzal vádolta meg Törökországot, hogy "átpolitizál egy teljes egészében környezetvédelmi ügyet".

Ez is érdekelhet

Kiriákosz Micotákisz kifejtette, hogy 

többek között vissza akarják vetni a tengerek műanyagokkal történő szennyezését, és 12 kikötőben ki akarnak alakítani töltőállomásokat az elektromos meghajtású hajók részére. Ezenkívül 2030-ig be akarják tiltani a tengerfeneket károsító fenékvonóhálós halászatot az összes védett területen, és a tilalom betartására megfigyelőhálózatot létesítenek.

Az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata nemrég azt közölte, hogy az óceánok hőmérséklete rekordot döntött februárban, és a túlhalászat, illetve a műanyagok jelenléte komoly kockázatot jelent. Kutatások szerint ha minden változatlanul megy tovább, 2040-re csaknem megháromszorozódhat az óceánokba kerülő műanyagok mennyisége.

Ez is érdekelhet

 

Ezek is érdekelhetnek