Harc a biokalózkodás ellen

Nemzetközi egyezmény elfogadásán dolgozik az ENSZ a biokalózkodás ellen, vagyis a biológiai erőforrások és a tradicionális közösségeknek a biológiai forrásokkal kapcsolatos tudásának jogosulatlan használata megakadályozása érdekében. A tervek szerint szankciókkal sújtanák azokat az országokat vagy vállalatokat, amelyek megsértik az egyezményt.

KözéletMW 2024. 05. 20. hétfő2024. 05. 20.

Kép: A „biológiai kalózkodás” elleni nemzetközi egyezményről tárgyal az ENSZ, Fotó: Jeffrey Arguedas, Forrás: MTI/EPA/EFE

A „biológiai kalózkodás” elleni nemzetközi egyezményről tárgyal az ENSZ
Fotó: Jeffrey Arguedas Forrás: MTI/EPA/EFE

A genfi nemzetközi konferencia a megállapodás szövegének kidolgozására mintegy 1200 diplomata és kormányzati képviselő részvételével zajlott. 

A cél megakadályozni, hogy vállalatok vagy tudósok növényeket vagy egyéb organizmusokat tulajdonítsanak el más országokból, hogy aztán azokból nagy értékű termékeket, gyógykészítményeket állítsanak elő.

Azokat az országokat, ahonnan biológiai erőforrásokat tulajdonítanak el, valamilyen formájú kártérítés illetné meg az elképzelések szerint. A vállalatoknak a jövőben fel kellene tüntetniük, honnan származnak a termékeikhez használt alapanyagok, így a származási országok ellenőrizni tudják majd, hogy a beszerzések a szükséges engedélyek és megfelelő haszonmegosztási szerződések birtokában történtek-e.

Ez is érdekelhet

Az afrikai országok nevében Kenya képviselője elmondta: a kontinensen élő közösségek mindeddig legtöbbször nem részesültek a hagyományos tudásuk alapján és az erőforrásaik felhasználásával elkészült termékek forgalmazásából nyert profitból.

Több mint 20 éve folynak tárgyalások a biokalózkodás elleni egyezményről. 

A kezdeményezők azt akarják elérni, hogy ha valaki szabadalmaztatni szeretne egy terméket, akkor kötelező legyen feltüntetni a biológiai összetevők származási helyét, illetve azt is, hogy a termék előállításhoz használták-e valamilyen tradicionális közösség szaktudását. A genfi konferencia résztvevői legkésőbb május 24-ig szeretnék elfogadni a tervezett egyezmény szövegét.

A brazíliai őslakos Huni Kuin közösség vezetője, Ninawa törzsfőnök, aki maga is részt vesz a genfi egyeztetéseken, az AFP francia hírügynökségnek hangsúlyozta, hogy népe a hagyományos tudása révén nagyon sokat adott az emberiségnek, viszont elmondása szerint Dél-Amerikában számos vállalat engedély nélkül kisajátítja az őslakosok tradicionális ismereteit, és a helyi növények felhasználásával állít elő gyógykészítményeket és parfümöket. Az általa vezetett, nagyjából 20 ezer fős közösség komoly fenyegetésként éli meg a biológiai kalózkodást. Kiemelte, hogy ezek az ősi tudások a közösség spirituális életében játszanak fontos szerepet, és nem gazdasági erőforrások.