Harc a biokalózkodás ellen

A genfi nemzetközi konferencia a megállapodás szövegének kidolgozására mintegy 1200 diplomata és kormányzati képviselő részvételével zajlott. 

Azokat az országokat, ahonnan biológiai erőforrásokat tulajdonítanak el, valamilyen formájú kártérítés illetné meg az elképzelések szerint. A vállalatoknak a jövőben fel kellene tüntetniük, honnan származnak a termékeikhez használt alapanyagok, így a származási országok ellenőrizni tudják majd, hogy a beszerzések a szükséges engedélyek és megfelelő haszonmegosztási szerződések birtokában történtek-e.

Az afrikai országok nevében Kenya képviselője elmondta: a kontinensen élő közösségek mindeddig legtöbbször nem részesültek a hagyományos tudásuk alapján és az erőforrásaik felhasználásával elkészült termékek forgalmazásából nyert profitból.

A kezdeményezők azt akarják elérni, hogy ha valaki szabadalmaztatni szeretne egy terméket, akkor kötelező legyen feltüntetni a biológiai összetevők származási helyét, illetve azt is, hogy a termék előállításhoz használták-e valamilyen tradicionális közösség szaktudását. A genfi konferencia résztvevői legkésőbb május 24-ig szeretnék elfogadni a tervezett egyezmény szövegét.

A brazíliai őslakos Huni Kuin közösség vezetője, Ninawa törzsfőnök, aki maga is részt vesz a genfi egyeztetéseken, az AFP francia hírügynökségnek hangsúlyozta, hogy népe a hagyományos tudása révén nagyon sokat adott az emberiségnek, viszont elmondása szerint Dél-Amerikában számos vállalat engedély nélkül kisajátítja az őslakosok tradicionális ismereteit, és a helyi növények felhasználásával állít elő gyógykészítményeket és parfümöket. Az általa vezetett, nagyjából 20 ezer fős közösség komoly fenyegetésként éli meg a biológiai kalózkodást. Kiemelte, hogy ezek az ősi tudások a közösség spirituális életében játszanak fontos szerepet, és nem gazdasági erőforrások.