Így védekezhet a kertet letaroló meztelencsigák ellen (videó)

Az országban 26 meztelencsiga-fajta található, amelyek közül alig néhányan jelentenek komolyabb veszélyt a kertre. Azonban amelyik kártékony, az már egy kategóriába kerül a vándorpoloskával és a diófúró léggyel. A nagy barna meztelencsiga és a spanyol csupaszcsiga természetes ellensége az indiai futókacsa, de a kertbe beköltöző sündisznók és gyíkok is igazán jó munkát végeznek.

Tavasztól őszig egyre több meztelencsiga jelenik meg a kertekben. A Magyarországon található 26 házatlancsiga-fajta közül kettő az, amelyik kifejezetten kártékony: a nagy barna meztelencsiga és a spanyol csupaszcsiga. Ezek ketten nemcsak hasonlítanak egymásra, de tönkreteszik a virágokat és a veteményest is – írja az Agroinform.hu. 

Kárt tesznek minden lágy szárú növényben, és nagyon kedvelik a palántákat is. Tulajdonképpen semmi sincs tőlük biztonságban, legyen az zöldség, gyümölcs vagy fűszernövény.

Az elvetett magból kikelt csírákat is felfalják. A virágok közül valódi csigamágnes a büdöske, a dália, az árvácska és a pitypang. A kert letarolására is képes spanyol csupaszcsiga nyárra akár 10-15 centiméterre is megnő, 150–200 petét is képes lerakni egy helyre, és a hideg időszak sem fékezi meg, ugyanis kiválóan képes áttelelni a kertben hagyott tárgyak vagy mulcs alatt. A csigák kedvelik a nedves, párás helyeket, és azt is, ahol kissé elhanyagolt a növényzet. 

Az Agroinform.hu arra is kitért, hogy a meztelencsigák nem szeretik a rendszeresen nyírt, gyomlált és rendben tartott kerteket, mert nincs hol elbújniuk.

A kártékony meztelencsiga-fajták leginkább áruszállítás, fuvarozás során kerültek be hozzánk, és mivel nincs túl sok természetes ellenségük, szaporodásukat semmi nem korlátozza.

Ezek a csigák fénykerülők, ezért táplálkozásuk, kártételük sötétedéskor kezdődik és reggelig tart. Amikor esik az eső, tömegesen hagyják el rejtekhelyeiket, ezért fontos a napi öntözést is reggelre időzíteni.

A spanyol csupaszcsigának gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös, narancssárga, szürke és fekete változata is létezik. Az oldalán gyakran sötét sáv húzódik, talpa fehéres, nyálkája színtelen. Hazánkban először 1985-ben észlelték a Dunántúlon, de sajnos mára az egész országot ellepte.