Több mint száz műfészek várja már a ragadozómadarakat Magyarországon

A negyven méter magasan lévő biztonságos fészkeket a vándor- és kerecsensólymok mellett vörösvércsék és hollók is szívesen lakják – írja szerdai közleményében az E.ON.

A műfészkekben sokszor eredményesebb a költés, mint a természetes fészkekben, mert biztonságos és zavartalan fészkelőhelyet biztosítanak a madaraknak. Május és június folyamán a néhány hetes fiókák gyűrűzését a Nemzeti Parkok természetvédelmi őrei végzik az E.ON támogatásával.

A műfészkekben fajgazdag a költés, a két oldalról zárt fészket szívesen lakja a kerecsensólyom, a vércse és a holló is. Mivel teteje is van, meleg napokon árnyékot találnak benne a fiókák. Ma már jellemzően gyöngykaviccsal bélelt fémdobozt használnak a szakemberek műfészeknek, de korábban a tejfölös vagy tejes ládák is népszerűek voltak. Van olyan tejesláda, amely már húsz éve van fenn az E.ON egyik székesfehérvári oszlopán, és tökéletesen használható, idén például az év madara, a kerecsensólyom költ benne – idézi a közlemény Staudinger Istvánt, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrét. 

Ez a faj a természetben nem rak saját fészket, a rétisas, a varjú, az egerészölyv vagy a holló fészkét foglalja el. A sólyom hűséges a fészekhez, öt-hat oszlopköz eltéréssel néha másik ládába is belekölt, de mindig ugyanazon a területen marad.

A gyűrűzésen túl is együttműködnek az E.ON szakemberei a Nemzeti Parkokkal és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel. A fészekkarbantartások és új fészkek építése mellett táplálékvizsgálat céljából vadkamerákat helyeznek ki a fészkek közelében.

 Az AUDI Hungáriával harmadik éve működik együtt az E.ON, hogy ragadozómadarak részére helyezzenek ki együtt költőládákat, a tavalyi évhez hasonlóan idén újabb nyolc kerecsensólyom-műfészek kerül a hálózatra a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén.