Történelem
Erdély elvesztése
Orbán Viktor: egy újabb birodalmi érdek háborúba akar sodorni minket (videó)
Egy újabb birodalmi érdek háborúba akar sodorni minket, ám öt nap múlva a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt, választásokon mondhatunk nemet erre – hangsúlyozta a miniszterelnök, a felújított geszti Tisza-kastély átadóünnepségén kedden.
Kép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a felújított geszti Tisza-kastély avatásán a nemzeti összetartozás napján, Fotó: Koszticsák Szilárd, Forrás: MTI
Öt nap van a választásokig, most megtehetjük azt, amire 110 éve nem volt lehetőségünk: tisztán, demokratikus keretek között mondhat nemet a háborúra az egész magyarság – jelentette ki.
A háború sohasem elkerülhetetlen, a háború mindig emberi döntések kérdése, és a fegyverek árnyékában nem nő élet és igazság, csak halál és igazságtalanság
– hangsúlyozta a kormányfő.
Ma arra kell vállalkoznunk, hogy véghez vigyük azt, ami Tisza István miniszterelnök úrnak nem sikerült: hogy megakadályozzuk Magyarország részvételét egy újabb európai háborúban
– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, jobbak erre az esélyeink, mint 110 éve; szuverének vagyunk „és a szuverenitás minden magyar ember saját ügye és joga is”.
Ez is érdekelhet
Felidézte, 110 évvel ezelőtt a Kárpát-medence népei a magyarok ellen harcoltak a szuverenitásukért, akkor még mindenki – a csehek, az osztrákok, a szlovákok, a románok, a szerbek és a horvátok is – örömmel várták és éltették a háborút.
Ugyanakkor hozzátette, ma, amikor újra háború fenyeget, az itteni népek világosan tudtára adják a nagyhatalmaknak, hogy megtanulták a leckét, és nem akarnak háborút.
„A Kárpát-medence népeinek akarata egyértelmű: nem akarnak újra feláldozható gyalogok, hadba küldhető vazallusok lenni a birodalmi sakktáblán. Se Brüsszel, se Washington, se Soros György kedvéért” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy mindezt a Kárpát-medencében a legnagyobb lélekszámban élő közösség tagjai, a magyarok mondják ki a leghangosabban, de „tudjuk, hogy a többiek is így gondolják”.
A nemzeti összetartozás nemcsak tény, hanem program
A miniszterelnök szerint mára az is világossá vált, hogy Közép-Európa népeinek jogait ma nem a magyarok ellenében, hanem a magyarokkal összefogva lehet megvédeni;
a nemzeti összetartozás napján ezért nem csak a magyaroknak kellene összekapaszkodniuk, hanem „a Kárpát-medence népeinknek is meg kellene látniuk egymásban a sorstársat”.
Úgy vélte: az itt élő népeket nemcsak a rideg geopolitikai szükségszerűség köti össze, hanem a közös történelem és „valami furcsa és megmagyarázhatatlanul hasonló világnézet, a létezés itteni, közép-európai minősége” is.
A nemzeti összetartozás nemcsak tény, hanem program is, a nemzeti összekovácsolódás programja
– jelentette ki a kormányfő, aki szerint nem elég az összekötő közös múltra emlékezni, a közös jövőt akarni és tervezni kell.
Aki azt ajánlja, hogy merjünk kicsik lenni, az bűnt követ el a magyarság ellen – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint a magyar az a nemzet, amelynek a „Kárpát-medence minden országában van otthona”, és akik az egészet többé teszik a részek összességénél.
Hangsúlyozta: a magyaroknak újra és újra szorgalmazni kell az együttműködést, a szolidaritást, és örülni kell a szomszédaik sikereinek is.
A trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta
A miniszterelnök a június 4-ét a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napjának nevezte, kiemelve: 104 évvel ezelőtt kegyetlen, irgalmatlan, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba.
Magyarok milliói váltak saját szülőföldjükön idegenné, odalett a magyar ipar és termőföld színe-java, határon túlra kerültek nagy egyetemeink, legszebb városaink, kulturális értékeink, nemzeti emlékezetünk meghatározó színterei – sorolta a következményeket.
Magyar az, akinek a Trianonban kapott nemzeti seb a legjobban fáj
– mondta.
Ennyi év távlatából már tisztán látszik, hogy a trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta
– hangsúlyozta, hozzátéve azonban: a gyarmatosításhoz szokott nagyhatalmak nem ismerték a magyarok karakterét. „El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk” – jegyezte meg.
Emlékeztetett: hazánkat a legsötétebb órán olyan emberek kezére adták, akikről száz évvel később is nehéz eldönteni, hogy alkalmatlanságuk vagy rossz szándékuk miatt voltak-e nagyobb csapás az országnak. Sigmund Freudot idézte, aki arról írt, hogy a sok gróf közül a „legokosabbikat”, Tisza Istvánt meggyilkolták, a „legbutábbikat”, Károlyi Mihályt pedig megtették miniszterelnöknek.
Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg
Orbán Viktor azt mondta: a 104 évvel ezelőtti országvesztést egy olyan háború hozta Magyarország nyakára, amelyet az akkori miniszterelnök, Tisza István minden porcikájával ellenzett, azonban az országnak nem volt elég ereje, hogy kimaradjon a háborúból, mert egy olyan birodalomhoz volt hozzáláncolva, amely a háború és béke kérdését megtartotta magának.
Hangsúlyozta: akkor Bécsben és Budapesten is „tele volt a padlás” háborús uszítókkal, hamis messiásokkal, külföldi ügynökökkel, Magyarországnak így egy „rákényszerített háborúba kellett belemasíroznia”. Szerinte azonban az első világháborún nemcsak a legyőzöttek, de a győztesek is rajta vesztettek.
Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg, eredménye ugyanis nem a béke volt Európában, hanem újabb félelem a következő háborútól, amely aztán két évtized múlva még hatalmasabb világégést okozott
– tette hozzá.
Hangsúlyozta: a háborút lezáró diktátumok újabb dúlást hoztak a Kárpát-medencébe, hamarosan jóval nagyobb etnikai feszültségek lángoltak fel, mint korábban, és végül olyan országok alakultak, amelyek még jobban egymásra lettek utalva, mint valaha, de a történelemi sebek miatt ellenséges szemmel tekintettek egymásra. Így lett a Kárpát-medence előbb német, aztán szovjet befolyási és megszállási övezet, és szerinte ezért van az, hogy Közép-Európa nem tudja kellő súllyal hallatni a hangját a mai Európai Unióban sem. Ugyanakkor jelezte: mára eljutottunk oda, hogy a Kárpát-medence népei minden birodalmi ármánykodás ellenére is szabadok és szuverének akarnak lenni.
A nemzet a küzdelmet és túlélést választotta
Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor rámutatott: bár a nemzet százegynéhány éve egy pusztító háború következtében elvesztette országa kétharmadát és népének harmada idegen határok mögé került, mégsem a beletörődést és az elmúlást választotta, hanem a küzdelmet és a túlélést.
Ez a nemzet ma már képes arra is, hogy minden évben újra és újra kinyilvánítsa határtalan élni akarását és összetartozását, és végre képes arra, hogy hálával adózzon annak a családnak is, amely oly sokat adott neki
– jegyezte meg.
Szavai szerint a Tisza család története egybe forrt a szabad, független és szuverén Magyarország eszméjével. Felidézte, hogy a Tiszák részt vettek a törökellenes harcokban, hadi érdemeik ellenére azonban csaknem egy évszázadon át kellett küzdeniük, hogy ősi birtokukat visszaszerezzék.
Nem lepődhetünk meg, már az akkori nyugati birodalomnak sem volt szokása, hogy a magyarok jogos jussát elismerje és odaadja
– fogalmazott.
Arra is emlékeztetett, hogy a Tiszák közül ketten is az ország politikai vezetésére vállalkoztak, és hogy a Magyar Királyság utolsó erős és sikeres korszaka elválaszthatatlan a családtól.
Kiemelte: Tisza István halála nemcsak egy kiváló ember, nemcsak egy nagy formátumú miniszterelnök elvesztését, de egy történelmi korszak fájdalmas végét is jelentette.
A miniszterelnök kitért arra is: a nemzeti kormány és „a mögötte álló hatalmas többség és erő nem tataroz, hanem restaurál”.
Mi restaurálunk, vagyis helyreállítunk, újraépítünk, újra felépítünk. Mi helyre akarjuk tolni a kizökkent időt, befoltozni a magyar idő szövetén keletkezett szakadást. Mi úgy állunk bosszút a kommunizmuson, hogy átlépünk rajta, mintha sosem létezett volna. Úgy állunk bosszút az elrabolt negyvenöt évünkért, hogy összekötjük a német és a szovjet megszállás előtti Magyarországot a mai Magyarországgal, pontosan úgy, ahogy az alaptörvény előírja
– tette hozzá Orbán Viktor, ezt nevezve a rendszerváltás eredeti és legmélyebb értelmének.
Hangsúlyozta: a 2010-ben kapott kétharmados felhatalmazást éppen ennek érdekében használták és használják fel azóta is mindennap.
Hozzátette: aki a geszti kastélyba eljön megláthatja és megértheti, hogy mit akartak a Tiszák, és azt is, mit akar a mostani nemzedék.
Aki ide bejön, pontosan érteni fogja, mit jelent a mi nemzedékünk jelmondata: minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük
– fogalmazott.
Orbán Viktor ünnepi beszéde és a felújított Tisza-kastély átadója az alábbi videóban tekinthető meg:
Ez is érdekelhet
Lakóhelyem
Volt egyszer egy Trianon
Átadták a felújított geszti Tisza-kastélytA nemzeti összetartozás napján, kedden adták át a felújított Tisza-kastélyt a Békés vármegyei Geszten. Kovács József (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében Gesztet szimbolikus helynek nevezte, és felelevenítette a kastély történetét. Mint elmondta, 1761 és 1772 között építtette borosjenői nemes ifjú Tisza László. Az utolsó családtag 1944-ben hagyta el a települést.
 Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI Falai között megfordult mások mellett Arany János – aki Tisza Domonkos házi tanítója volt – , Mikszáth Kálmán és Jókai Mór is, utóbbi a Tiszákról mintázta A kőszívű ember fiai című regényének főhőseit – jegyezte meg. Az országgyűlési képviselő elmondta, a kastély két miniszterelnöknek is az otthona volt: előbb Tisza Kálmán tulajdona lett 1860-ban, aki 1875 és 1890 között volt Magyarország kormányfője. Megjegyezte, 2020 végén haladta meg Orbán Viktor miniszterelnökségének ideje Tiszáét. Kálmán halála után az épület gróf Tisza István tulajdonába került, aki 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt miniszterelnök; 1902-ben, 1912-1913-ban pedig házelnök volt. Apjával ellentétben neki „vészterhes idők” jutottak, 1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom idején saját otthonában gyilkolták meg. Emberi és politikai nagyságát Széchenyiéhez, Kossuthéhoz és Deákéhoz hasonlították – jelentette ki a politikus. Kovács József elmondta, a kastély felújítása 2016 óta zajlott, a beruházás magába foglalta az Arany János emlékház, az inaslak, a vendégház, illetve a településen kívül található Tisza-kripta rekonstrukcióját, valamint a hozzátartozó út felújítását is. Revitalizálták a kastély parkját is 20 hektáron. Geszten az elmúlt 8 évben több mint 20 milliárd forint összegben hajtott végre fejlesztéseket a kormány. Ebben útfelújítások, egy új iskola, óvoda, tornacsarnok építése, továbbá a Geszti Református Egyházközség templomának, parókiájának és gyülekezeti házának felújítása is benne van – húzta alá. Az egyházi áldást Kondor Péter püspök, a Déli Evangélikus Egyházkerület vezetője, Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Kató Béla püspök, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője, Ternyák Csaba érsek, az Egri Katolikus Főegyházmegye érsek-metropolitája kérte. Az Építési és Közlekedési Minisztérium közlése szerint a Tisza-kastélyt 13,5 milliárd forintból újították fel. Az összegből kialakítottak egy 25 helyszínt magába foglaló, ezer négyzetméter területű állandó kiállítást is, amely négy témakör – a politika, az egyház, a család és a kultúra – mentén mutatja be Tisza család és a korabeli Magyarország történetét. A háromszintes, barokk stílusú kastély a krónikák szerint kormányülésnek is adott otthont, és számos esetben az ország sorsát befolyásoló tárgyalások, döntések színhelye volt. Az épület gróf Tisza István ideje alatt számottevő korszerűsítést kapott: bevezették az áramot, a padlástérben hideg-meleg vizes tartályt helyeztek el, és bekötötték a telefonvonalat. A második világháború végén a teljes berendezése megsemmisült, miután a betörő román-szovjet csapatok kirabolták. Az ezt követő államosítás után a 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban, később pedig a geszti községi könyvtárat is itt rendezték be. A felújítását a West Hungária Bau Kft. és a Build It Mérnökiroda Kft. konzorciuma végezte. Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. 104 évvel ezelőtt ezen a napon az ezeréves királyság elvesztette területének kétharmadát, 92 városát, valamint út- és csatornahálózatának 80 százalékát. Összesen 3 727 205 magyar került idegen uralom alá. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.