Az antibiotikum-rezisztencia több mint 39 millió ember halálát okozhatja 2050-ig

Több mint 39 millió ember halálát okozhatja közvetlenül az antibiotikum-rezisztencia a következő 25 évben, további 169 millió ember halálához pedig közvetetten járulhat hozzá a probléma – derült ki a The Lancet című szaklapban megjelent új tanulmányból, amely szerint azonban még mindig nem késő elkerülni a legrosszabbat.

Közélet2024. 09. 18. szerda2024. 09. 18.

Kép: Több mint 39 millió ember halálát okozhatja közvetlenül az antibiotikum-rezisztencia a következő 25 évben, Fotó: Khomson Satchasataporn, Forrás: shutterstock

Asian,Scientist,Woman,Are,And,Showing,The,Results,Of,Drug
Több mint 39 millió ember halálát okozhatja közvetlenül az antibiotikum-rezisztencia a következő 25 évben
Fotó: Khomson Satchasataporn Forrás: shutterstock

Hosszú ideje közismert probléma, hogy a baktériumok és más kórokozók az antibiotikumok túlzott használata miatt oly módon mutálódhatnak, hogy az antibakteriális kezelések már nem hatnak rájuk. A tudósok várakozásai szerint ez a trend egyre csak súlyosbodhat.

A seattle-i Washingtoni Egyetem kutatói több mint 520 millió ember egészségügyi adatait dolgozták fel, és megállapították, hogy 1990 és 2021 között világszerte több mint egymillió ember halt meg közvetlenül antibiotikum-rezisztencia következtében.

Ebben a három évtizedben több mint 50 százalékkal csökkent az antibiotikum-rezisztenciával összefüggő gyermekhalálozások száma az öt év alattiak körében. Ennek hátterében az áll, hogy sokkal hatékonyabbá vált a prevenció és a fertőzések kezelése ebben a korosztályban. Mindeközben a baktériumok ellenállóbbá válása sokkal nagyobb veszélyt jelent a 70 év feletti idősekre, az ő körükben 80 százalékkal emelkedett az ilyen jellegű halálozások száma.

Ha változatlan marad az antibiotikumok használata, 2050-re a rezisztenciával közvetlenül összefüggő éves halálozások száma elérheti az 1,91 milliót, a közvetetten ahhoz köthető halálesetek száma pedig a 8,22 milliót. Ez csaknem 68, illetve 75 százalékos növekedést jelentene majd a 2022-es helyzethez képest. Mindez drámai mértékű terhet róhat majd az egészségügyi rendszerekre és a nemzetgazdaságokra

– figyelmeztettek a tanulmány szerzői.

A kutatók szerint az alacsony és közepes jövedelmű országok aránytalanul nagyobb terhet viselnek, mert ezekben a térségekben – Fekete-Afrikában és Dél-Ázsiában – a legmagasabb az antibiotikum-rezisztenciához köthető halálozások rátája, különösen a kiterjedten gyógyszerrezisztens tuberkulózis miatt.

A tanulmány szerzői kiemelték: a lesújtó előrejelzés valóra válását még meg lehet akadályozni, ha sürgősen új stratégiákat alakítanak ki a fertőzések veszélyének csökkentése érdekében oltások és új gyógyszerek kifejlesztésével, valamint hatékonyabb egészségügyi ellátás biztosításával.

Ez is érdekelhet

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek