Bennu aszteroida: az élet kémiai építőköveit találták meg a mintákban

Az élet kémiai építőköveit mutatták ki a tudósok azokban a kőzet- és pormintákban, amelyeket öt éve gyűjtött a NASA űrszondája. A szerdán publikált két tanulmány szerint a Bennu aszteroidáról származó minták az eddigi legjobb bizonyítékkal szolgálnak arról, hogy az ilyen űrsziklák olyan alapanyagokkal láthatták el a Földet történetének korai szakaszában, amelyek elősegítették az élő szervezetek kialakulását.

KözéletMW 2025. 03. 02. vasárnap2025. 03. 02.

Kép: A Bennu aszteroida a Naprendszer hajnalán, nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett nagyobb égitest maradványa (illusztráció), Fotó: Alex Farias, Forrás: Shuttterstock

bennu aszteroida
A Bennu aszteroida a Naprendszer hajnalán, nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett nagyobb égitest maradványa (illusztráció)
Fotó: Alex Farias Forrás: Shuttterstock

Az amerikai űrkutatási hivatal Osisis-Rex űrszondája 2020-ban gyűjtötte be a mintákat a földközeli Bennu aszteroidáról, egy, a Naprendszer hajnalán, nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett nagyobb égitest maradványáról. A mintákat a Föld mellett elhaladó szonda 2023-ban dobta le egy ejtőernyővel ellátott kapszulában, amely az Egyesült Államokban, a Utah állambeli sivatagban landolt.

bennu aszteroida
Bennu aszteroida: Tim McCoy geológus, a washingtoni Smithsonian Intézet Természettudományi Múzeumának kurátora, az egyik tanulmány vezető szerzője Fotó: OLIVIER DOULIERY / AFP

A kapszulában lévő minták elemzéséről szerdán két tanulmány jelent meg.

A Nature Astronomy című folyóiratban publikált elemzés a mintákban szerves vegyületek különböző elegyét mutatta ki. A Nature folyóiratban közölt tanulmány pedig megállapította, hogy hogy a minták ásványi anyagokat tartalmaztak, amelyek sós víz elpárolgása során keletkeztek azon az égitesten, amelyből a Bennu származott.

A mintákban a 20 közül 14 volt jelen az aminosavaknak nevezett szerves vegyületek közül, amelyek az élő szervezetek szerkezetében, működésében és szabályozásában nélkülözhetetlen szerepet játszó fehérjéket állítanak elő. Jelen volt mind az öt nukleobázis is, vagyis a DNS és az RNS genetikai összetevői.

A Naprendszer korai történetében a bolygókra, köztük a Földre és a különböző holdakra az aszteroidákkal és más űrtörmelékkel víz és vegyi anyagok, köztük szerves vegyületek érkeztek.

"Az élet ilyen kulcsfontosságú építőköveinek kimutatása a Bennu-mintákban alátámasztja azt az elméletet, hogy az aszteroidák és azok darabjai a korai Földet olyan alapanyagokkal látták el, amelyek az élet kialakulásához vezettek

– mondta Danny Glavin, a NASA marylandi Goddard Űrrepülési Központjának asztrobiológusa, az egyik tanulmány vezető szerzője.

Ez is érdekelhet

Hozzáfűzte: 

az, hogy az életnek ezek a kémiai építőkövei az űrben is kialakulhatnak, és Naprendszer-szerte elterjedtek, növeli annak esélyét, hogy az élet a Földön kívül kezdődhetett.

A szerves vegyületek egy vagy több szénatomot tartalmaznak, amelyek más elemekhez, általában 

  • hidrogénhez, 
  • oxigénhez,
  •  nitrogénhez
  •  és kénhez kapcsolódnak. 

A Földön minden élet alapja a szén, és szerves vegyületekből épül fel, beleértve a fehérjék és a nukleobázisok létrejöttéhez szükséges aminosavakat.

A nukleobázis egy nitrogéntartalmú vegyület, amely a genetikai információt tárolja. A DNS (dezoxiribonukleinsav) tartalmazza a szervezet genetikai kódját. Az RNS (ribonukleinsav) hordozza a DNS-től kapott genetikai információt, és ezt az információt ülteti át a gyakorlatba.

A minták közvetlenül a Bennu aszteroidáról származnak

A Bennu mintáinak elemzése előtt már számos Földre érkezett meteorit vizsgálatát végezték el tudósok, de nem lehettek biztosak benne, hogy azokat nem szennyezték-e be a földi források.

 A Bennuról származó minták azonban közvetlenül az aszteroidáról származtak, és érintetlenek maradtak.

Bízhatunk ezekben az eredményekben

– hangsúlyozta Glavin.

A Bennu aszteroida jeges anyatestének átmérője talán 100 kilométernyi lehetett, és úgy tűnik, hogy a külső Naprendszerben keletkezett, majd később, valószínűleg 1-2 milliárd évvel ezelőtt megsemmisült. A szilánkokból kialakult Bennu és más törmelék aszteroidák inkább kőzetek laza elegyei, mint szilárd objektumok.

Történetének korai szakaszában az anyatest belsejében lévő jég egy része megolvadt, és sóoldat keletkezett. A sóoldat elpárolgása során keletkezett ásványokat korábban még soha nem mutatták ki a Földre érkezett meteoritokban.

Tim McCoy geológus, a washingtoni Smithsonian Intézet Természettudományi Múzeumának kurátora, az egyik tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a sóoldatok olyan környezetet biztosítanak, amelyben az elemekből és az egyszerű szerves anyagokból összetettebb prebiotikus szerves anyagok keletkezhetnek, amely az élet kialakulásához vezethet.

A kutatók ugyanakkor valódi DNS-re vagy RNS-re utaló nyomokat nem fedeztek fel a mintákban.

A Bennuban talált egyszerű fehérje aminosavak és nukleobázisok egyvelege messze van bármitől, ami «élőnek» tekinthető

– szögezte le Glavin.

A 2016 szeptemberében indított Osiris-Rex a Bennu aszteroidát érintő küldetésének teljesítése és a mintákat tartalmazó kapszula Földre juttatása után 2023 szeptemberében egy másik aszteroida, az Apophis felé indult.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek