Életre kelnek a húsvéti hagyományok Ópusztaszeren

A szakember szerint az ország egyik legnagyobb húsvéti rendezvénye kicsiknek és nagyoknak is kellemes kikapcsolódást ígér, felejthetetlen környezetben. Nagypénteken a Kalandos Emlékhely programsorozat keretében a skanzenben, a Hódmezővásárhelyi tanyai olvasókörben rendeznek beszélgetést Zeng a lélek címmel a folklórról, melyen hegedűkísérettel egy népdal is felcsendül. Az iparosműhelyek mellett egyszerű, de nagyszerű gyerekjátékok fogadják a vendégeket.

Pénteken és vasárnap a Szentes-dónáti szélmalomban tárlatvezetésen mutatják be a gabonatermesztés és az őrlés fortélyait, és emellett a malomkövekről is szó esik.

Húsvétvasárnap a Szeri Gyógynövényházban gyógynövény-bemutatót tartanak teakóstolással, a Nomád Parkban kézművesbemutatót rendeznek, az olvasókör udvarán pedig hagyományos népi receptek alapján kemencés finomságok sülnek.

Húsvéthétfőn a skanzen utcáján sétálva, a portákra betérve kiderül, miként kell a legfinomabb húsvéti kalácsot sütni. A Szeged-alsóvárosi portán a Mosolyudvar játszóház fogadja az érkezőket, a gyerekek a kézműves foglalkozásokon apróbb ajándékokat is készíthetnek. A Borica táncegyüttes és a Hatetudnád Tánctanoda tagjai néptáncbemutatót tartanak, amelyhez a látogatók is csatlakozhatnak, a talpalávalóról Mester László zenekara, illetve a Nyenyere Egylet gondoskodik.

Délelőtt tojást kereshetnek a gyerekek a skanzenben, ahol a déli harangszó után az Ányási kápolnánál a hagyományoknak megfelelően megszentelik a kalácsot, a sonkát és a tojást. Ezt az ünnep leglátványosabb eleme, a húsvéti locsolkodás követi: a viseletbe öltözött legények vizesvödröket ragadnak, és felkeresik a skanzen házainál a lányokat. A programok sorát délután Berta János vándorkomédiás előadása és Boka Gábor utcaszínháza zárja.

Az Akhal teke lófajta a sztyeppei népek, így a Kárpát-medencébe való érkezésük idején a honfoglaló magyarok társa volt, a kiránduláson ilyen lovakat figyelhetnek meg testközelből a vendégek.