A Hortobágyról telepítenek vissza vadlovakat Kazahsztánba

Az állatkertben megrendezett sajtóeseményen Csobán Péter, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) Pentezug Projekt szakértője kiemelte, hogy a Przewalski-vadló a kihalt állatok listáját gyarapította volna, ha nincsenek az állatkertek és a tenyészprogramok. Felidézte, hogy az eurázsiai vadló ázsiai alfaja egészen a 19. század végéig élt Belső-Ázsiában, viszont az emberi hatások, a háziállatok konkurenciája, a természetes élőhely megváltozása és a vadászat miatt teljesen eltűnt. A most visszatelepített példányok csoportja 1997 óta háborítatlanul él a hortobágyi Pentezug 3000 hektáros területén, ahol a számukat napjainkig megtízszerezték – mutatott rá a szakértő.

Csobán Péter hangsúlyozta, hogy a vadló azért is fontos, mert olyan egészséges ökoszisztémát, élőhelyet, környezetet hoz létre, amely más fajok túlélését, fennmaradását is elősegíti. Az állatok, amelyeket az állatkerti fajkoordinátor kiválasztott, magas genetikai értékkel rendelkező fiatal kancák, melyek a kazahsztáni állománynak először a létrejöttét, utána pedig a hosszú távú fennmaradását hivatottak biztosítani – fogalmazott.

Repülőgéppel viszik Kazahsztánba az ázsiai vadlovakat

Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója arról beszélt, hogy a visszatelepítési folyamat részeként befogott lovak karanténba kerülnek és különféle szűrővizsgálatokat végeznek rajtuk. Ezt követően a Cseh Légierő egyik szállítógépével viszik az állatokat Kazahsztánba, ahol egy 8-12 órás földi transzporttal érkeznek meg majd a leendő élőhelyükre.

Utolsó vadon élő állományai Mongóliában éltek, de végül onnan is eltűntek az 1960-as években. A fajt az állatkerti állományok tervszerű szaporítása mentette meg a kipusztulástól. A vadonba, egykori élőhelyeikre való visszatelepítésük az 1990-es években kezdődött meg.