Közélet
Feltérképezték a BME-n, milyen betegségekkel jár együtt a depresszió
Az Alzheimer-kór kialakulásának okait vizsgálják szegedi kutatók
Az Alzheimer-kór kialakulásának okait vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával indult projektben – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint a mintegy 108 millió forintos költségvetésű projekt fő célja azonosítani olyan, az emberi agyra jellemző, de az állatokban nem előforduló jelenségeket, illetve sejttípusokat, amelyek talán szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór kialakulásában.
A Tamás Gábor, az SZTE Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének vezetője által irányított, az emberi agykérgen végzett kísérleteket az különbözteti meg a hasonló amerikai, kínai és más európai projektektől, hogy a szegedi kutatócsoport az emberi agykérgi folyamatokat funkcionalitásukban vizsgálja, és nem arra keresi a választ, hogy hányféle idegsejttípus létezik, vagy hogy miként lehet mennyiségileg jellemezni az emberi agykérget.
A professzor és munkatársai a kezdetektől fogva azt vizsgálják, hogyan működik az emberi agykéreg, az emberi idegsejtek működése mennyiben más, mint amit az állatmodellekben lehet tapasztalni.
Az egyetemi tanár szerint az agykutatás helyzete hasonló, mint a fizikáé nagyjából száz évvel ezelőtt: adottak azok a technikai eszközök és elméleti megfontolások, amelyekkel az igazán komoly kérdéseket megoldhatják a kutatók. Ilyen például, hogy miben más az emberi agy, mint a többi élőlényé, vagy, hogy szükséges-e emberi agy ahhoz, hogy az intelligencia kialakuljon, illetve megőrződjön.
Az emberi agykéreg szerkezete rendkívül összetett, az előzetes eredmények alapján sejttípusokra lebontott összetétele – más szervekkel ellentétben – rendkívüli módon különbözik a klasszikusan használt állatmodellekétől.
Ez is érdekelhet
Míg például
- az emberi szív,
- máj
- vagy vese
- és orvosi szempontból más kulcsfontosságú szervrendszerek
kutatása alapozható állatokon végzett vizsgálatokra, addig az emberi agyé nem.
Különösen a magasabb rendű emberi agyfunkciókhoz köthető betegségek tanulmányozása lehetetlen bármilyen más fajon.
Problémás Alzheimer-kórt vizsgálni akkor, ha a betegség, mint agytevékenység, olyan sejtekhez, azok hálózataihoz köthető, ami más fajban nem olyan formában fordul elő, mint az emberben.
Minél mélyebbre ásnak a kutatók az emberi agy ilyen speciális tulajdonságaiba, annál inkább modell híján maradnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.