Orbán Viktor: a következő napokban dől el, kiterjed-e a háború Európára
A kormányfő interjút adott a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! műsorának. Orbán Viktor szerint a következő napokban válik világossá, mennyire fenyegeti Európát a háború.
A következő napokban dől el, közelebb kerül-e, kiterjed-e az orosz-ukrán háború Európa irányába, vagy „végképp letekerik a háború lángját” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, „izgalmas pillanatban vagyunk”.
Akinek ereje van, az cselekszik, akinek nincs, az beszél
– tette hozzá.
Kifejtette: az oroszok és az amerikaiak, akik erősek, tárgyalnak és egyezkednek, míg az európaiak – akik gyengék, és nincsenek is bevonva ebbe a folyamatba, kimaradnak Európa jövőjének e fontos kérdéséből – inkább beszélnek.
Egy folyamatos amerikai–orosz tárgyalás zajlik, ha ez sikeres, akkor „a háború lángját biztos letekerik”, és Magyarországon is megkönnyebbülhetnek az emberek – mondta, hozzátéve, nem lesz kint még a vízből az ország, de egy kevésbé feszült és kockázatos időszak előtt állhat.
A kormányfő úgy folytatta: ha az európaiak akarata érvényesül, akik szerint továbbra is folytatni kell a háborút, azaz nem a békét kell keresni, hanem a háborút a harctéren kell megoldani, akkor
„a háború egyre közelebb kerülhet hozzánk, és a háborús fenyegetés nőni fog.”
Hozzátette, a nap folyamán fontos találkozó lesz Belgiumban a német kancellárral és az Európai Bizottság elnökével, hogy rávegyék a belgákat arra: az országukban befagyasztott orosz vagyont vegyék el, dobják be az európai pénzek közé, és ebből az összegből, „ravasz jogi megoldásokkal” finanszírozzák a háborút.
Elmondta,
ha az európaiak sikerrel járnak, rengeteg pénz áramlik a következő időszakban Ukrajnába, és akkor Magyarországnak az a dolga, hogy ebből kimaradjon, mert nem akar oda pénzt küldeni és belekeveredni a háborúba.
Ha a belgák ellenállnak, akkor az európai vezetőknek be kell ismerniük: nincs pénz a háborúra, a megoldást sem a frontvonalon kell keresni, és támogatni kell az amerikaiakat az oroszokkal való tárgyalásban – rögzítette.
Orbán Viktor jelezte, a belgák sajátos helyzetben vannak, náluk van a befagyasztott orosz vagyon, a belgák ugyanis nagyon erősek a különböző országok valutatartalékának kezelésében. Kétszázmilliárd euróról beszélnek, és a belga cégek felelősséget vállaltak azért, hogy az oroszok ezt a pénzt visszakapják, illetve, amikor szükségük van rá, akkor hozzáférnek. Az Európai Unió ezeket a belga cégeket hozta lehetetlen helyzetbe azzal, hogy befagyasztotta a vagyont, ami példátlan a nemzetközi jogban – tette hozzá.
A miniszterelnök rámutatott: a belgák nem akarják vállalni azt a kockázatot, hogy ha erre a pénzre ráteszik a kezüket, és később a nemzetközi pereket nagy valószínűséggel elbukják, nekik kell majd helyt állniuk, ezért garanciákat szeretnének.
Az ukrajnai korrupciós ügyekkel összefüggésben Orbán Viktor azt mondta:
Brüsszel nehéz helyzetben van, mert az ő háza is ég.
A kormányfő kifejtette: kiderült, hogy az Európai Unió korábbi második embere, a testület alelnöke, a külügyekért felelős biztos valamit csinált, gyanús dolgok történtek. Miközben úszik a korrupcióban az Európai Unió, és nemcsak a bizottság, hanem maga az Európai Parlament is hangos a korrupciós ügyektől, kellene valami okosat mondania az ukrajnai korrupcióról. Ez nem megy - mondta, hozzátéve: ami történik Ukrajnában, az történik Brüsszelben is, ilyenkor „kéz kezet mos”, nincs könnyű helyzetben a bizottság.
Közölte:
Magyarország beperli az Európai Bizottságot, ha a magyar vétót kikerülve hoznak döntést az orosz gáz- és olajvásárlás elleni szankciók ügyében.
Úgy fogalmazott:
Brüsszel cinkelt lapokkal játszik,
azt találta ki, hogy az orosz gáz- és olajvásárlás betiltása – ami alól Magyarország és Szlovákia korábban mentességet kapott – nem is szankció, hanem egy kereskedelempolitikai döntés, ami az uniós jog szerint nem igényel egyhangúságot, meg lehet hozni többségi döntéssel is.
Vagyis kikerülik a magyar vétót, teljesen törvénytelenül
– hangsúlyozta, és ezt a lépést a jogállamiság nyílt megsértésének nevezte.
Be is fogjuk perelni ezért a bizottságot, (...) ha ezt a döntést hozza, akkor jogi úton is elégtételt akarunk venni
– emelte ki a miniszterelnök.
Megjegyezte: ezzel ugyan „nem vagyunk kint a vízből”, mert mire Európában egy jogi ügy végigfut, addigra már „nyolcszor véget ér a háború”, de Magyarországnak akkor is jeleznie kell, hogy az Európai Unió letért a jogállamiság útjáról, jogsértést követ el, visszaél a hatalmával.
Emlékeztetett: szankciós lépést a tagállamok csak egyhangúlag hozhatnak meg, mivel ezt Magyarország nem támogatta, ezért ránk nézve nem is tudtak ilyen döntést hozni.
Ezt a kivételt elértük, elértem, ezt kitárgyaltam
– tette hozzá.
Arra figyelmeztetett:
tragikus gazdasági következményei lesznek Magyarországon, ha nem jön Oroszországból gáz és olaj. Ha nincs orosz gáz, akkor a háztartások rezsiköltsége óvatos becslések szerint 3-3,5-szeresére nő, ha nincs orosz olaj, akkor az üzemanyag ára „repül fel a csillagos égig”
– jelezte.
A magyar gazdaság és a magyar családok létkérdésének nevezte azért azt, hogy Magyarország rajta maradjon az orosz energia szállítási útvonalán.
Értékelése szerint ezzel kapcsolatban már két veszélyt elhárítottak: az amerikai elnökkel folytatott tárgyalásai során elérték, hogy Magyarországra ne vonatkozzanak az orosz energiára kivetett amerikai szankciók, az orosz elnökkel pedig arról állapodtak meg, hogy akármi is történik az orosz energiarendszerben, Magyarország meg fogja kapni azt a mennyiségű olajat és gázt, amire korábban leszerződött.
„Két nagy kő már legördült a szívünkről”, de van még egy harmadik is, ez Brüsszel, amely totális tiltást akar bevezetni az orosz olaj és gáz használatára
– fogalmazott Orbán Viktor.
Jelezte: ez az európai döntés csak 2027-ben lépne életbe, így lehet reménykedni abban, hogy addigra béke lesz, és az egész szankciós politika is a múlté lesz.
Magyarország energiaellátása és pénzügyi stabilitása szempontjából a legjobb megoldás a béke, mert a béke elsöpri a szankciós rendszert is, és visszatérhetünk a normális együttműködéshez – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor hangsúlyozta, ha a Tisza Párt programja életbe lép, a „minimálbér-emelést el lehet felejteni”.
Kiemelte: a bérmegállapodás megkötői abból indultak ki, hogy fennmarad a jelenlegi gazdaságpolitika, márpedig változás esetén „ez a megállapodás egy pillanat alatt szétpukkan”.
A miniszterelnök borzalmasnak, agybajszerűnek nevezte a Tisza Párt programját,
rámutatva: a baloldal mindig adót emel, mindig beleavatkozik a gazdaságba, mindig szabályoz, míg a jobboldal azt gondolja, hogy az azt megtermelőknél van a pénz legjobb helye, így egyetlen ponton, a családok támogatásánál avatkozik be, mert azt szeretné, hogy a gyermekesek ne éljenek rosszabbul, mint akik nem vállalnak gyermeket.
A Tisza ezermilliárd forintnál többet venne el a családoktól, háromszor ennyit a vállalkozásoktól, miközben pénzt küldene Brüsszelbe az ukrajnai háború finanszírozására
– közölte.
Hozzátette: a magyar jobboldal nem ad erre pénzt, és nem érdekli, hogy ebből konfliktus származik Brüsszellel, azt "majd megharcoljuk".
Ez egy valódi program, egy valódi fenyegetés - jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy akik a Tisza elképzeléseit választják, azoknak tudatában kell lenniük a súlyos pénzügyi következményeknek, például annak, hogy ha a Tisza programja életbe lép, a "minimálbér-emelést el lehet felejteni", mert ahhoz egy jobboldali gazdaságpolitika kell.
Moszkvai tárgyalásai kapcsán Orbán Viktor elmondta: azért van jelentősége, hogy milyen fegyvereket adnak a nyugatiak Ukrajnának, mert annak hadserege az orosz energiaszektort károsítja azokkal, így már minimum 10 százalékkal csökkentette csapásaival az orosz energiaképességeket.
Az oroszokkal arról állapodtunk meg, hogy nem lehet olyan katonai helyzet az orosz hátországban, hogy ők ne szállítsanak Magyarországra; itt nekünk élő garanciánk van
– fogalmazott a kormányfő.
Mind közjogi, mind kulturális és filozófiai értelemben túlléptek a magyarok a fájdalmas december 5-i népszavazáson, és gőzerővel dolgoznak a magyar nemzeti egység megteremtésén - jelentette ki Orbán Viktor a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szóló 2004-es - az alacsony részvétel miatt eredménytelenül zárult - referendummal kapcsolatban, ahol ugyanakkor az igenek aránya 51 százalék volt.
A kormányfő azt mondta, aznap győzelemként élte meg a voksolást, mert nem gondolta, hogy a magyarok elegendő arányú többségben fogják támogatni a határon túli magyarok kettős állampolgárságát.
Felidézte, a baloldal álláspontja szerint az a magyar, aki Magyarországon él, míg a jobboldali kultúra szerint az országnak vannak határai, de a nemzetnek nincsenek.
Hozzátette, azért örült annak, hogy december 5-én több volt az igen, mint a nem, mert tudta, hogy eljön a pillanat,
egyszer csak kapunk egy lehetőséget a Jóistentől meg a magyar választóktól, hogy csak lesz kétharmadunk,
és meg tudják adni az állampolgárságot a határon túliaknak.
A morális alapja jött létre akkor egy későbbi döntésnek – mutatott rá, emlékeztetve: 2010-ben az egyik első döntésük volt a kettős állampolgárság bevezetése, utalva erre a sokak számára rossz emlékű és megrázó népszavazásra.
Kitért arra, hogy közben a baloldalon is változás történt: „elsatnyult” – bár vannak még korifeusai – az a kultúra, miszerint aki nem Magyarországon él, nem magyar, és megerősödött a másik oldal, amely azt mondja, minden magyar a világon egy nemzethez tartozik.
