Mit eszünk?

Mind a négy országban többségben vannak a tudatos vásárlók, azonban a csehek és a szlovákok inkább az adott termékektől teszik függővé a mustrát, szemben a magyarok és lengyelek „gyanakvó alaposságával”. A magyar és a lengyel vásárlók mintegy negyede soha nem nézi meg, mit tartalmaz az általa vásárolt étel. Pedig a hazai fogyasztók gyanakvását az évről-évre egyre nagyobb piaci értékben előforduló élelmiszer-hamisítási botrányok is erősíthetnék.
Míg a politika az ellenőrzéséket végző intézmények folyamatos átalakításával próbál lépni a biztonságos élelmiszerek érdekében, addig a mértékadó piaci szereplők egyre több alkalommal szólalnak fel a büntetőjogi szigorítás mellett. Nem csoda, hiszen az élelmiszeripar tisztességes szereplőinek milliárdos károkat okoznak az egyre gyakoribb átcímkézési és hamisítási ügyek – állapítja meg a legújabb Társadalmi Klíma Riport.
Nincs jelentős különbség a visegrádi országok élelmiszervásárlási szokásai között. A magyarok 77, a csehek 76, a lengyelek és szlovákok 75-75 százaléka vizsgálja meg több-kevesebb rendszerességgel az élelmiszerek szavatossági idejét. A gyakoriságban azonban már felfedezhető különbség. Amíg minden harmadik magyar és lengyel vásárló ezt minden alkalommal megteszi, addig Csehországban és Szlovákiában ez csak minden ötödik fogyasztóra igaz. A csehek 55, a magyarok 53, a lengyelek 51, míg a szlovákok 50 százaléka ellenőrzi rendszeresen, hogy az általa vásárolt termék milyen összetevőket tartalmaz. Minden negyedik magyar és lengyel polgár soha nem ellenőrzi, hogy az általa vásárolt élelmiszer miből készül, Szlovákiában minden ötödik, míg Csehországban minden hetedik polgárra jellemző ez a kevéssé tudatos fogyasztói viselkedés.
A magyarok esetében a kutatási eredmények megerősítették a sztereotípiákat: a nők gondosabbak és körültekintőbbek az élelmiszer-vásárlásnál, mint a férfiak. A nők 82, míg a férfiak 72 százaléka ellenőrzi rendszeresen a szavatossági időt. A felmérésből az is kiderült, hogy minden hatodik háziasszonynak érdemes megvizsgálnia, amit a férje vásárol, hiszen a férfiak 16 százaléka soha nem ellenőrzi romlott-e az általa megvásárolt élelmiszer.
A kutatás alapján, a Budapesten élő fogyasztók bizonyultak a legtudatosabb élelmiszervásárlónak. A fővárosban a vásárlók 85 százaléka ellenőrzi rendszeresen a szavatossági időt, a vidéki városokban és a községekben ez az arány 75%. A fiatalok és a középkorúak között nincs jelentős különbség abban a tekintetben, hogy milyen rendszerességgel ellenőrzik a megvásárolni kívánt terméket, szemben az idősekkel, akik jóval kevésbé tudatos vásárlónak bizonyultak. Tíz fiatalból és középkorúból nyolc rendszeresen ellenőrzi a szavatossági időt, míg a nyugdíjasoknál kevesebb, mint tízből heten teszik meg ugyanezt (67%).
Az iskolai végzettséggel párhuzamosan nő a vásárlói tudatosság: több mint másfélszer annyi diplomás figyel oda az élelmiszerek összetevőire, mint a maximum 8 általánossal rendelkező vásárlók, akik körében 35% azok aránya, akik soha nem vizsgálják meg, hogy mit tartalmaz a megvásárolt élelmiszer, és ötödük soha nem ellenőrzi a szavatossági időt.