A stroke megelőzése

A napokban zárult Budapesten az a nemzetközi stroke- konferencia, ahová a világ minden pontjáról érkeztek szakemberek – tudtuk meg Csiba László professzortól, a Magyar Stroke Társaság elnökétől. A közelgő világnap alkalmából, a betegség megelőzésének és gyógyításának legújabb tudományos eredményeit értékelve, a tanácskozás Bécsben folytatódik. Az osztrák fővárosban központi téma lesz: mit lehet tenni annak érdekében, hogy egy stroke-os beteg visszatérjen a mindennapi életbe, s miként lehet javítani, jobbítani az életminőségén a családtagok segítségével?
A stroke, az agyi infarktus nem más, mint a központi idegrendszer sejtjeinek pusztulása, amit az agyat ellátó erek hirtelen elzáródása, vagy az erek megrepedése okoz. Az agyvérzés kiváltója lehet még az agyat ellátó erek károsodása és szakadása is.
Több tényező is növeli a szélütés kockázatát. A magyaroknak több rizikófaktorral is együtt kell élniük egészségtelen életmódjuk miatt, s azért is, mert nem fordítanak kellő figyelmet a szűrővizsgálatokra. A magas vérnyomás kialakulásán tudnánk változtatni, vagy kezeltethetnénk, ami pedig az agyi infarktus és az agyvérzés legfőbb kockázati tényezője. A stroke-os betegek több mint kétharmada szenved magas vérnyomásban, amely az agyér-betegségek kockázatát a hétszeresére növeli! A dohányzás a kórság kialakulásának 10-15 százalékáért felelős, mivel fokozza az érelmeszesedést, a trombózis kialakulását, emeli a vérnyomást. A cukorbetegség, a zsíranyagcsere-zavarok, a túlzott alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód ugyancsak növelik a stroke kialakulásának veszélyét.
Európában a daganatos és a szívbetegségek után éppen a stroke a harmadik leggyakoribb haláloki tényező, évente 1,4 millióan veszítik életüket szélütésben. A szakemberek kimutatták, hogy a magas vérnyomás 60 százalékkal gyakoribb Európában, mint az észak-amerikai kontinensen, ezért ennyivel több stroke-eset fordul elő földrészünkön. A szélütésnek az egyik leggyakoribb következménye a részleges bénulás. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint 2020-ra világszerte a szívbetegségek és a stroke vezet majd a halálozási és a rokkantsági okok között.
A szakemberek a megelőzés mellett az akkut ellátásra helyezik a hangsúlyt. A legjobb esélyük a felépülésre azoknak a pácienseknek van, akik szükség esetén a vénás vérrögoldást három órán belül megkapják, vérnyomásuk nem kiugróan magas, bénulásuk közepesen súlyos, s viszonylag jó tudatállapotúak. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy stroke esetében nem a háziorvosra kell várni, hanem azonnal a mentőket hívni, akik a legközelebbi, a stroke ellátására felkészült egészségügyi intézménybe szállítják a beteget.